Akkor jó, ha a közösség is magáénak érzi

2019.11.26. 13:00

Vannak még a megyében rejtett tartalékok, fel nem fedezett értékek

A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat, az agarászat, a Pannónia-csipke, a kanizsai dödölle, valamint a Kanizsai Bor- és Dödöllefesztivál – csak néhány a megye közel 70 értékéből.

Horváth-Balogh Atttila

A Stoboš Tamburazenekar horvát népzenei hagyományőrző tevékenysége is ott van a megye értékei között Fotó: ZH Archívum/Gergely

Az Országgyűlés 2012. április 2-án egyhangú döntéssel fogadta el a világon egyedülálló hungarikumtörvényt. A törvény célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához és megismertetésükhöz. Ennek jegyében születtek meg a megyei és a helyi, települési és tájegységi értéktár bizottságok, melyek feladata a lokális közösség számára fontos értékek feltárása és dokumentálása. A megyei szervezet a zalai értéktárakba javasolt értékek jóváhagyása mellett arról is dönthet, hogy melyik lesz az a helyi érték, melyet a Magyar Értéktárba javasol. A hungarikum gyűjtőfogalom: olyan, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség, vagy minőség. Hogy a helyi értékek közül mi érdemes erre, arról a hungarikum bizottság dönt. A megye 258 települése közül 54 esetében működik és létezik települési értéktár bizottság, továbbá vannak tájegységi szerveződések is, melyekkel több település alakított egy közös értéktárat. Ilyen a göcseji, a hetési és Zalaszentgrót térségi értéktár bizottság.

A Stoboš Tamburazenekar horvát népzenei hagyományőrző tevékenysége is ott van a megye értékei között Fotó: ZH Archívum/Gergely

Bárki, tehát magánszemély, civil szervezet, önkormányzat, illetve más közösségek is javaslatot tehetnek a helyi értékekre – az elmúlt időszakban meglehetősen aktívak voltak a javaslattevők. Azonban Konczér Katalin, a Zala Megyei Értéktár Bizottság elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy még mindig van lehetőség újabb javaslatok megtételére.

– Azt gondolom, egy érték akkor állja meg a helyét, ha azt a közösség a magáénak érzi – szögezte le elöljáróban Konczér Katalin. – Csak így van értelme jelölni bármit is az értéktárba, legyen szó agrár- és élelmiszer-gazdasági, egészség- és életmódbeli, az épített környezethez, ipari és műszaki megoldásokhoz, sporthoz, természeti környezethez, turizmus és vendéglátáshoz kapcsolódó, illetve a kulturális örökség körébe tartozó értékről. Ezek egyébként maguk a kategóriák, amelyekbe várunk további javaslatokat a meglévők mellé. Én el tudnám képzelni például az értéktárban a Zobori Élményparkot Zalaszabarból, a Csácsbozsoki Arborétumot, valamint a megye termálvízkincsét, ami turisztikai szempontból stratégiai szereppel bír. Megyei szintre azokat az értékeket lehet emelni, amelyek nagyon jelentősek Zala életében, illetve egy nagyobb közösség gondozza azokat, így garancia van a hosszabb távú fennmaradásukra. A települések szintjén szorgalmazzuk, hogy amikor a helyi értékekről beszélnek, akkor azokat tárják a lakosság elé akár egy kapcsolódó rendezvénnyel, települési megbeszéléssel, fórummal, alakuljon ki róluk konszenzus.

Konczér Katalin végül hozzátette: egyetlen hungarikumunk a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat, amire nagyon büszkék lehetünk. De idővel hungarikum lehetne Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve és a Festetics-kastély is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában