Megdöbbentő dologgal szembesült az unokája pénzét befizetni akaró egerszegi nagymama

– Mindig biztattam fiú unokámat, hogy takarékoskodjon, össze is gyűjtött 50 ezer forintot kétszázas érmékben – kezdte történetét a nagymama, aki a bankfiókban szerzett tapasztalatait megosztotta velünk. – Úgy gondoltuk, hogy ennyi megtakarított pénzt már ne otthon tartsa a gyerek, hanem befizetjük bankszámlára, mégpedig az enyémre, mert neki még nincs. Az egerszegi OTP-fiókban azonban nem fogadta el a pénzt az ügyintéző, pontosabban, az közölte, hogy 20 darab érméig veszi be díjmentesen, ám ha az egész összeget be akarom fizetni, akkor azért már öt százalék díjat kell fizetni, ami 2500 forint. Próbáltam rávenni, hogy akkor vegye be több tételben tőlem, de nem hajlott rá. Ezek után még választhattam volna, hogy tucatnyi alkalommal visszamegyek, úgy próbálom meg befizetni, hogy ne rövidüljön meg az unokám pénze, mert a 2500 forintos díj nagyon felháborított. Panaszt akartam tenni, elkísértek egy feletteshez, úgy emlékezem, az ügyfélszolgálati igazgatóhoz, de érdemben nem foglalkozott a problémámmal. Mindössze a hirdetményt nyomták a kezembe a bankjegyek és érmék forgalmazásának díjtételeiről. Ebben viszont a zsákos befizetésre 2 százalék szerepelt, az 5 százalék ugyanis az átváltásra érvényes. Így már ugyan csak ezer forint lett volna, de annyira méltánytalannak tartottam az eljárást, hogy ezek után eljöttem a bankfiókból, és azt is meggondolom, hogy a számlámat ott tartsam. Szerencsémre két kedves boltos átvette tőlem az érméket, így a befizetés majd megoldódhat lehúzás nélkül. Felháborítónak tartom, hogy a hivatalos fizetőeszközt nem fogadják el tőlem, mert én nem felváltani akartam ezt az összeget, hanem fizetni szeretem volna vele. Ezek után, miként biztassam az unokámat arra, hogy takarékoskodjon? És mi lesz az adománygyűjtőkkel, hiszen sok helyen látni az erre a célra kitett dobozokat, üvegeket, és ezekbe legtöbbször érmék kerülnek – tette fel a költői kérdést végezetül.

Nos, a történteket megosztottuk a pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadással foglalkozó országos irodahálózat koordinátorával, Husi Dáviddal.

A szakembert nem lepte meg a panasz, de előrebocsátotta, érdemben nem lehet kifogásolni a pénzintézet eljárását. A szolgáltatások díját ugyanis általában saját hatáskörben határozhatják meg, ezzel pedig igyekeznek az ügyfeleket befolyásolni is, azaz olyan szolgáltatások fel terelni, ami a pénzintézet számára kedvezőbb.

– Az elmondható, hogy a pénz kezelése költséggel jár, s mindegy, hogy érme vagy bankjegy. Épp ezért a bankok a készpénzmentesség felé igyekeznek orientálni az ügyfeleket, mert annak kisebb az adminisztrációja, költsége. Persze a fogyasztó is joggal érzi sérelmesnek, hogy a pénze kezeléséért ilyen tetemes pluszköltséget számolnak fel, de bármennyire is berzenkedik ellene, jogszabály alapján nem kifogásolható. Az ügyfél megteheti, hogy másik bankot választ, ahol nincs ilyen költség, vagy kevesebbet kérnek, de a fejlődés abba az irányba mutat, hogy minél kevesebb készpénz legyen a forgalomban. Azt lehet még tanácsolni, ha a gyereket takarékosságra, pénzügyi tudatosságra nevelik, akkor nyissanak neki bankszámlát, ennek ma már nincs alsó korhatára. Lehet persze panaszt tenni a banknál is, de nagy valószínűséggel a hirdetményre hivatkozva fogják elutasítani – vélelmezte Husi Dávid.

Nos, a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat szakembere nem tévedett. A történettel megkerestük ugyanis az OTP-t, és a kommunikációs osztálytól érkezett válaszukban a hirdetményre utaltak és azt javasolták, az olvasónk tegyen írásban panaszt, amennyiben pedig ragaszkodik az érmék befizetéséhez, akkor

20 darabjával megteheti díjmentesen. Arra többszöri kérdésre sem válaszoltak, hogy egy ügyféltől miért nem fogadnak el díjmentesen több, egymás utáni 20 darabos befizetést is, amelynek a díjtétele egyébként 2 százalék és nem pedig 5, ahogy azt a bankfiókban az olvasónkkal először közölték. Ezt a módszert – nevezzük láncbefizetésnek – ugyanis nem zárja ki a hirdetmény.