Szijjártó Péter: „Más ligában kezdtünk játszani”

– Az elmúlt időszakban több helyütt is nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság teljesítményének növekedésében a vidéki városok egyre nagyobb szerepet játszanak. Ez minek köszönhető? Mi ebben Zala és Zalaegerszeg szerepe? Számszerűsíthető-e a megye növekedésben betöltött súlya?

– Az idei első félévben a tavalyi „rekordesztendő” első féléves adataihoz képest is jobban állunk: 43 nagyberuházás jött az országba 731 milliárdos értéket képviselve. Ezek 90 százaléka vidéken valósult meg, aminek több oka van. Egyrészt a munkaerőhöz való hozzáférés ma kedvezőbb vidéken, mint Budapesten. Másrészt a vidéki városokban működő felsőfokú intézmények által kibocsátott tehetségek komoly munkaerő-tartalékot jelentenek. Harmadrészt az országszerte zajló infrastrukturális fejlesztések révén egyre könnyebb elérni a vidéki helyszíneket. Zalában az első negyedévben 13 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, ami 34 százalékkal haladja meg a tavalyi év ezen időszakát. Az első féléves adat 41 százalékos növekedést mutat, ez bőven a 26 százalékos országos emelkedés fölött van. Az idei első félévben négy nagyberuházás jött Zalába, amivel az a negyedik helyen áll a megyék között. Jelenleg 7 olyan vállalati beruházási terv van a Nemzeti Befektetési Ügynökségnél, amit Zalában szándékoznak megvalósítani. A versenyképesség növekedéséhez hozzájárul majd az M76-os út, amelynek első építési fázisa a jövő nyárra zárul le. A Hévíz-Balaton Airport bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba szintén fontos szempont lesz, az elmúlt időszakban több nagyberuházásnál is a reptér léte volt a döntő érv. Felértékelődött a megye elhelyezkedése is, részben a teszt­pálya miatt, részben azért, mert minimum két másik országgal, Ausztriával és Szlovéniával is komoly, határon átívelő együttműködésre nyílik lehetőség. S erre vezet az a közlekedési útvonal, amely Triesztbe irányul, ahol a magyar állam területet vásárolt a kikötőben, hogy az ott megépítendő kapacitást a hazai exportőr vállalatok akadálymentesen vehessék igénybe.

– Publikusak már a tervezett nagyberuházások?

– A hét nagyberuházás között van gép- és élelmiszeripari, valamint elektronikai, ennél több részlet nyilvánosságra kerülése azonban még megvalósulásuk sikerességét veszélyeztetné.

– Az új beruházások új munkahelyeket hoznak létre, miközben országosan és itt, Zalaegerszegen is munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Hogyan tud ezen a helyzeten segíteni a kormány?

– Hazánkban lassan megvalósul a teljes foglalkoztatottság. Zalaegerszegen az országos átlagnál 0,8 százalékkal alacsonyabb a munkanélküliség, ami kilenc éve 12,5 százalék volt, most csupán 2,5 százalék. A munkaerő mobilitása országon belül nagyon fontos. Zalaegerszegen a kormány és az önkormányzat együttműködésében az elsők között épült munkásszálló, melynek létrehozására már vállalatok is pályázhatnak közvetlenül. Emellett folyamatos adócsökkentéssel érjük el, hogy a cégek saját versenyképességük gyengítése nélkül tudják emelni a fizetéseket, hiszen minél magasabbak a bérek, annál nagyobb eséllyel maradnak itthon vagy jönnek haza külföldről a magyar munkavállalók. A tavalyi volt egyébként az első olyan esztendő, amikor többen jöttek haza, mint amennyien elmentek. Emellett a képzési támogatást is jelentősen, a fejenkénti 3 ezer euróról 4 ezerre emeltük. Az alacsony munkanélküliség alapvetően jó hír, mert a gazdaságpolitika célja, hogy aki akar, az dolgozhasson, ugyanakkor kihívást is jelent abból a szempontból, hogy a vállalati munkaerőigényeket és a meglévő munkaerő-kínálatot képességben közelíteni kell egymáshoz. Nem szabad azonban ész nélküli gazdaságpolitikát folytatni: ma 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, s valahol 4,5 és 5 millió között van az a határ, ahány ember munkájára az országhatárokon belül számíthatunk. Túlfűteni a gazdaságot fölösleges volna, ezért már nem arra kell koncentrálnunk, hogy nagy számban hozzunk létre új munkahelyeket, hanem arra, hogy a meglévők és a létrejövők magas technológiai színvonalat képviseljenek. Ennek jegyében alakítjuk át beruházásösztönző rendszerünket, október 1-jétől már nem az új munkahelyek teremtése jelenti a költségvetési támogatás előfeltételét, hanem a technológiai színvonal emelése és az új gépek behozatala.

– Ezzel függ össze a szándék, miszerint a magyar gazdaságot a „Made in Hungary” korszakából az „Invented in Hungary” korszakába kell átvezetni…

– Igen, mert ebbe az irányba tolódott el a világgazdaság igénye. 2010-ben robusztus újraiparosításra volt szükség az országban, hiszen 12,5 százalék volt a munkanélküliség, nőtt az államadósság, egekben volt a költségvetés hiánya. Most, amikor Európa-bajnok, 5,1 százalékos a növekedés és gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, a meglévő kapacitások technológiai színvonalának növelésére van szükség, azaz jelenleg dimenzióváltásban van a magyar gazdaság. Más ligában kezdtünk el játszani az elmúlt 9 év sikerének köszönhetően.

– Ha dimenzióváltás, akkor járműipari tesztpálya, amely nagy részben külföldi jármű- és alkatrészgyártó, illetve fejlesztő cégek fogadására, magas szintű szolgáltatások biztosítására hivatott. Hogyan látja a létesítmény szerepét a régió, az ország gazdaságában?

– A magyar gazdaság sikere nagymértékben múlik azon, hogy az új autóipari korszakban is sikeresek tudunk-e lenni. A hagyományos autóipari korszakban az európai járműgyártás egyik fellegvárává váltunk: négy, a BMW-vel együtt pedig már öt nagy gyártó lesz jelen Magyarországon. A világ 20 első körös beszállítójából 15 itt van hazánkban, a teljes feldolgozóipari kibocsátás 30 százaléka az autóiparból jön, az előállított termékek 91 százalékát exportáljuk, az ágazatban 175 ezren dolgoznak. A jövőbeni eredményesség azon múlik: minderre építve tudunk-e újabb sikereket elérni. A nemzetgazdaságok közötti verseny egyik meghatározó kérdése az lesz, mely ország tudja magához vonzani az önvezető autók fejlesztését vezető vállalatokat. Egy ilyen világszinten egyedülálló infrastruktúra, mint a zalaegerszegi tesztpálya, pedig akkora versenyelőnyt jelent, aminek jelentőségét sokan még nem látják, noha már most vonzza a nagy autóipari vállalatokat, amelyek egymásnak adják a kilincset, hogy itt tesztelhessenek. Ami Zalaegerszegen történik a jövőben, az az egész nemzetgazdaság teljesítményét, sikerét meghatározza.

– Öntől származó adat: míg Magyarország a lakosságszám alapján a 92., exportteljesítménye alapján a 34. a világon. Exportunk jellemzően mely térség, mely országok felé irányul? A zalai vállalkozások számára mi lehet a járható út?

– A világon 35 olyan ország van, amely 100 milliárd euró fölött tud exportálni és mi ezek között vagyunk, ami 10 milliós országként óriási szó. Exportunk 79 százaléka az Európai Unióba megy, ezért ha valaki gazdasági szempontból érdekelt az erős unióban, akkor azok mi vagyunk. Az EU után az Egyesült Államok és Kína jelenti legnagyobb exportpiacunkat, így abban is érdekeltek vagyunk, hogy ne legyenek kereskedelmi háborúk a világban. A zalai vállalatoknál a legjelentősebb exportlehetőséget az autóipar jelenti, hiszen olyan kapacitás birtokába került a megye, amely a jövő ez irányú fejlesztéseinek fókuszába helyezi a térséget.

– Hogyan látja a közép-európai térség, a V4-országok és hazánk érdekérvényesítő képességének változását az új Európai Bizottság és Európai Parlament felállásával?

– Bebizonyítottuk, ha valamiért mi, közép-európaiak összefogunk, sikert érünk el. Megakadályoztuk a kötelező letelepítési kvóta bevezetését, és azt is, hogy Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ursula von der Leyen megválasztott elnök pedig négy olyan fontos pozíciót szándékozik nekünk adni, ami a térség egyértelmű felértékelődését jelenti. Trócsányi László vezetésével mi vihetjük a bővítési portfóliót és a szomszédságpolitikát, a lengyelek a mezőgazdaságot, a csehek és a szlovákok pedig alelnöki pozíciót kaptak. Közép-Európa helyzete soha nem volt ennyire erős az Európai Bizottságban, aminek politikai és gazdasági megalapozottsága is van. Ma az öt leggyorsabban növekvő európai gazdaságból három visegrádi ország. A négy visegrádi ország és Németország kereskedelmi forgalma 74 százalékkal nagyobb, mint a német–francia. Ebből is látszik: az unió növekedésének motorja itt van, itt lesz Közép-Európában. Emellett politikailag is megerősödtünk. A négy kormány ugyan négy különböző pártcsaládhoz tartozik, ám szoros együttműködésünk azt mutatja: a fő választóvonal a magyar és az európai politikában is a migrációhoz való hozzáállásban keresendő.

– Milyen hatással lehet hazánkra a brexit, miután Nagy-Britannia ott van a magyar gazdaság legfontosabb beruházói és kereskedelmi partnerei között?

– A britek kilépése nagy veszteség az uniónak, ők adták gazdasági teljesítményének 14 százalékát. A legfontosabb, s ez a magyar politika törekvése is, hogy semmi olyan ne történhessen a kilépésig, ami ellehetetlenítené a későbbi együttműködést gazdasági, kereskedelmi, beruházási területen. A másik fontos cél, hogy semmi ne gátolja azt a korábbi megállapodást, hogy kölcsönösen garantáljuk egymás polgárainak jogait egymás országaiban. A Nagy-Britanniában dolgozó, tanuló magyarok jogainak védelme fontos számunkra.