Tarkedli, nudli, dödölle

2019.09.01. 11:30

Amerikai alapanyag, zalai recept – Lerántjuk a leplet a tájételek eredetéről

Jóféle, házi kosztért magyar embernek nem kell a szomszédba menni.

Szabó Zsófia

Gyanó Szilvia egy krumplinyomót mutat Fotó: Szakony Attila

Azonban ez a mondás könnyen megcáfolható, ha azt nézzük, hogy az amerikai vagy más távoli földrészeknek jócskán van köze a magyar paraszti ételekhez. A zalaiak büszkék arra, hogy több olyan, háztáji étek született a megyében, amelyek országszerte („zalaikumként”) ismertek. Tarkedli, nudli, dödölle – bizony, e kiadós egytálételek gyökerei mind Zalába nyúlnak vissza. Legalábbis ezt hinné az ember, ha nem cáfolná ezt némileg Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója.

– Nyilván, magukat az említett ételeket Zalából eredeztetik, hiszen évtizedekkel, sőt századokkal ezelőtt a falusi konyhákon „kísérletezték” ki őket. Ám, ha az alapanyagaikat nézzük, már Amerikáig kell utaznunk. Újvilági ételek – talán így lehetne pontosabban fogalmazni. Sok más mellett a burgonya is Kolumbusz révén érkezett Európába.

Gyanó Szilvia egy krumplinyomót mutat Fotó: Szakony Attila

– Amerika felfedezésével a krumpli, a kukorica, a paprika is megérkezett az európai kertés szántóföldi kultúrába. Ezek vették át az árpa, a köles szerepét – mondta Gyanó Szilvia. Ahogy azt is: megváltozott a szántóföldi művelési rend: addig nyomásos gazdálkodás volt, ugarolással. A gabonát elég volt elszórni, az nőtt, majd learatták – a krumplit, kukoricát már kapálni is kellett.

kukoricát már kapálni is kellett. – A korábbi kásaalapanyagot (köles, árpa) helyettesítették krumplival. Aztán később átvariálták az otthonokban a zöldségek felhasználását. Önálló szerepet kapott a burgonya, amibe raktak lisztet is, hogy táplálóbb, laktatóbb legyen az ennivaló. Az éhínséges, 19. századi idők adtak teret a krumpli térhódításának igazán, meg az is, hogy Zalában nagyon jó a táptalaj neki. Akkor már tudták: nem mérgező, pedig először annak hitték. A nemek közti munkavégzést is megváltoztatta maga a burgonya. Intenzívebb művelést igényelt, amely jobbára a nők feladata lett – fogalmazott Gyanó Szilvia.

Azonban a burgonya nem magától vált ilyen népszerűvé hazánkban. Nyugat-Európából terjedt el a népszerűsége, ahonnan új hullámként, de viszonylag későn jött be hazánkba a hasznosíthatósága. Mondhatni, szinte komplett recept jött a művelés terén is a „Made in America” növényekhez. Aztán itthon a magyarok jókora kurázsival továbbfejlesztették – mind a feldolgozását, mind pedig a gondozását. – S ma már ott tartunk, hogy ezek a növények, a krumpli, a kukorica, a paprika a magyar gasztronómia alapjai. Sőt, töretlenül népszerűek az „amerikai” növények megyénkben, aminek vélhetően az az oka, hogy Zala távolabb van a centrumtól. A zalai ember mindig is ragaszkodott a hagyományaihoz, ezért is őrizték meg a dödölle receptjét – így Gyanó Szilvia.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában