Áhítat, ismeretterjesztés és zene a nyitott templomban

A bensőséges program keretében a lelkész köszöntötte a résztvevőket, majd Tóth Barnabás klarinétművész játszott. A templom épületének értékeiről dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese szólt.

A nyitott templomok programot a 2007 óta évente megrendezett Ars Sacra Fesztivál keretén belül, az Európai Örökségnapokkal együttműködve minden év szeptemberének harmadik szombatján rendezik meg, s ekkor hívják a történelmi egyházak képviselőit, hogy nyissák meg templomaik kapuját és színes kulturális programokkal várják az érdeklődőket. A nyitott templom program módot ad arra, hogy az adott templom építészeti, művészeti értékeit bemutassák a laikusok számára is, valamint előadásokat, beszélgetéseket, gyerekprogramokat, filmvetítéseket, kiállításokat szervezzenek. A zalaegerszegi evangélikus közösség idén csatlakozott először a rendezvényfolyamhoz. A lelkészi köszöntő az ismeretterjesztés és a zenei élmény mellett az áhítat perceiről is gondoskodott.

Dr. Kostyál László először a zalai evangélikus közösség létrejöttéről beszélt. A gyülekezet 117 éve lett önálló, előzőleg a zalaistvándi közösség égisze alatt működött. A zalai protestánsok sokáig nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a környező vidék a veszprémi püspökség birtokaihoz tartozott, majd csak az 1781-es türelmi rendelet, s az azt követő évek szélesítik a protestánsok lehetőségeit. Az 1902-ben alakult zalaegerszegi anyagyülekezet azonnal hozzákezdett a templomépítést elősegítő gyűjtéshez, erőfeszítéseiket – többszörös áremelkedés után – 1906 őszén koronázta siker. Két harangot helyeztek el a toronyban, az 569 kilós nagyobbat 1916-ban hadicélokra elvitték, az első világháborúban nem is tért haza. Az orgona 1907-ben került a helyére.

A templomot fennállása óta ötször renoválták, legutóbb tíz éve, az orgona felújítását két éve fejezték be. A művészettörténész szólt a templom belső tárgyairól, az oltár és a szentély szimbólumairól, az oltárkép esztétikai-művészeti értékeire külön kitért, elemezve a mennybeszálló Krisztus alakjának anatómiai jellegzetességeit. Kostyál László az előadásában végül elmondta, mindezzel együtt a lelki közösség fontos pontja a templom.