A kempingezés a reneszánszát éli – Beszélgetés Kisgyörgy Borbálával

A szakember az IBUSZ-nál kezdte pályafutását, majd gyermekei felcseperedése után a kereskedelemben dolgozott, ám idővel visszatért az idegenforgalomba. Két évtizede tevékenykedik kempingvezetőként, így sok személyes tapasztalata van arról, hogyan alakult át ez a szálláshelytípus, és hogyan változtak az e pihenési formát választók igényei. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, felidézte a rendszerváltás idejét, a vendégforgalom csökkenését, és azt az időszakot, amikor átalakult az ágazat szerkezete.

– A rendszerváltás előtt Magyarországon voltak a találkozópontok, a fő bázis a keszthelyi kemping volt. Keletről és nyugatról érkező családok töltöttek ott együtt nyaralásokat. A rendszerváltás után ez megszűnt, s úgy tűnt, hogy csökken a kempingek forgalma, érhető módon, hiszen a világ kinyílt, sok embernek lehetősége adódott olyan helyekre is elutazni, ahová korábban nem mehetett. A Balatonhoz azonban továbbra is eljöttek a vendégek, s ebben az árbeli különbségek nagy szerepet játszottak, hiszen sokan nem tudták megfizetni a távoli úti célokat – emlékezett vissza a kilencvenes évekre a turisztikai szakember, s felidézte a délszláv háború időszakát, amikor a vendégek egy része félt eljönni, hiszen a szomszéd országról volt szó, másik része viszont a horvát tengerpart helyett ide jött.

Sok külföldi tehát szívesen érkezett és visszajárt a magyar tengerhez, s időközben élénkülni kezdett a belföldi vendégforgalom is, részben a cégek által a dolgozóknak juttatott lehetőségeknek, az üdülési csekkeknek s a SZÉP-kártyának köszönhetően – folytatta Kisgyörgy Borbála. – Mára a vonyarcvashegyi kempingben például 50-50 százalék a hazai és külföldi vendégek aránya. Sajnos a német és holland vendégek elmaradtak, de a külföldi turizmus is átalakult. Európa országútjain lakókocsikat nemigen látni. Az új vendégkör a fiatal nyugdíjas korosztály, ők lakóautókkal jönnek, amelyek értékben magasabb kategóriát jelentenek – szólt a nemzetközi trendekről a kempingtulajdonos.

A vendégforgalmat számos tényező befolyásolja.

– Az időjárás jelentősen meghatározza a kempingek forgalmát – az idei szezonban kedvezőtlen volt –, és a Balaton vízállása is befolyásolja. Gondoljunk csak arra, hogy esős időben nem ideális a sátor, a felázott talajon pedig nem kedvező a lakóautók elhelyezése. Ezek a legfőbb nehézségek, de mindezek alapján állíthatom, hogy a kempingezés reneszánszát éli – szögezte le Kisgyörgy Borbála.

Az okokat elemezve megemlítette, hogy a kerékpárutak elkészülte, a bringás turizmus élénkülése hozzájárult a kempingek forgalmának növekedéséhez.

– Generációváltás is történt: van egy fiatal családos réteg, amely nagyon szereti a kempingezést. A kisgyermekekkel kerékpárra ülnek, és szívesen választják ezt a szállástípust. Már nemcsak a korábban megszokott évi egyhetes balatoni nyaralásra jönnek el, hanem évente többször, hétvégére, pünkösdre, hosszú hétvégére, vagy amikor még szeptemberben szép az idő – szólt a vendégek szokásairól a kempingszövetség vezetője.

A kempingezés sátorozással az igazi, de vannak, akik szeretnek mindennap vetett ágyban aludni, őket telepített lakókocsik várják.

– Nagy változáson ment át ez az ágazat, és a vendégek igénye. Van, aki a luxust keresi, a legújabb mobilházakat, de ez a vendégek kisebb részére jellemző. Viszont sok esetben erre alapoztak több helyen a nagy tőkével befektetők. Véleményem szerint kérdéses a megtérülés, de örvendetes ennek a lehetőségnek a megléte. Ugyanakkor van az a vendégkör, mely a retrót, a klasszikus kempinget keresi, éppen azért, mert szállodát, wellnesslehetőséget egész évben igénybe tud venni, nyáron viszont inkább a szabadban szeret lenni – mutatta be a jelenlegi helyzetet Kisgyörgy Borbála.

A húsz szálláshelyet összefogó kempingszövetség vezetője az új igényekhez való igazodást, a kempingek fejlesztését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Mint mondta, nagyon bízik abban, hogy kempingek számára is megnyílnak a pályázati lehetőségek. Lényeges számára az érdekképviselet és a hatóságokkal való együttműködés, az önkormányzatokkal, programszervezőkkel való kapcsolattartás, és dolgoznak egy nagy feladaton.

– A Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata a kempingek kategóriába sorolása, az ehhez szükséges kritériumok kidolgozása folyik. Korábban már volt minősítési rendszer, de egy idő után önkéntessé vált, így sok kemping nem tartotta fontosnak az alkalmazását. Az osztályba sorolást alapvetően német minták alapján alakítjuk ki, ugyanis a csökkenés ellenére még ma is a német a legnagyobb küldő piac. Ősszel végleges formát ölthet a kategória-rendszer.