A Magyarországon már jól működő falugazdász program a Muravidéken még gyerekcipőben jár

Muravidéki barátaikat a Bakhoz közeli Csodák tava szabadidőközpontban zalaiasan elkészített bográcsgulyással és tejfölös-sajtos lángossal fogadták.

– Egyesületünket közel 30 éves kapcsolat fűzi a szlovéniai szőlészközösséghez, kisebb létszámban rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein, s évente felváltva csoportosan is útra kelünk, hogy megosszuk egymással örömeinket, s hogy a szőlészek és a kertészkedők közkinccsé tegyék tapasztalataikat, az újdonságokat, amiről egy év alatt tudomást szereztek. És nem utolsósorban, hogy kikapcsolódjunk a napi gondokból és jól érezzük magunkat – magyarázta Mrakovics Miklósné, a zalaegerszegi kertbarátok elnöke, hozzátéve, hogy több hasonszőrű magyarhoni közösséggel – nagyatádi, balatonalmádi, berhidai, veszprémi, tapolcai, ösküi, zalabaksai és budapesti – is ápolnak hasonló kapcsolatokat, valamennyien a kertészkedés más-más területén jeleskednek, s az ő tapasztalataikat ellesve csiszolgatják saját növénytermesztési tudományukat.

A csenteiek fő profilja – mint a nevük is mutatja – a szőlészkedés, de természetesen a gyümölcsért és a zöldségért sem a piacra járnak. A csentei központtal a Muravidék gazdáit fogják össze.

– Örömmel mondhatom, hogy egyesületünk egyre népszerűbb és folyamatosan nő a tagság létszáma, jelenleg 121-en tartozunk a szőlészek csapatába – újságolta Farics Dorisz, az egyesület elnöke. – Pozitív jelenség, hogy szlovén nagyvárosban élők megvásárolják a muravidéki elhagyott szőlőskerteket, igaz, az elaggott szőlőket kivágják, de kertészkednek, gyümölcsfákkal foglalkoznak, a pincéket felújítják, jól érzik magukat a közösségben és szívesen csatlakoznak hozzánk.

A Muravidéki Tájházszövetség a turizmus irányába terelgetve igyekszik rábírni a gazdákat, hogy ne csak a hagyományos gabonaféléket termesszék, foglalkozzanak a munkaigényesebb, különlegesebb, jobban eladható növények termesztésével és feldolgozásukkal – a nagyobb hozzáadott értékű termékek eladásában igyekeznek segítséget nyújtani. Akárcsak a magyar agrártárca által fenntartott és finanszírozott Kárpát-medencei Falugazdász Program keretében a Muravidéken is létrehozott hálózat tavaly ősz óta közel 30 települést fog össze. A Muravidék falugazdászává tavaly novemberben a csentei szőlészek elnökét, Farics Doriszt – aki nem mellesleg a Muravidéki Magyar Rádió hírszerkesztője is – választották.

– A Magyarországon már jól működő falugazdász program nálunk még gyerekcipőben jár, egyelőre a gazdakataszterek elkészítése, a gazdálkodók tevékenységének teljes feltérképezésével létrejött, állandóan frissített adatbázis létrehozása a feladat. Ehhez a gazdálkodók személyes felkeresése szükséges, aminek viszont hozadéka, hogy közben tájékoztathatjuk őket a programról, a magyarországi agrártárca által kiírt pályázati lehetőségekről. Szeretnénk hamarosan egy üzletet is nyitni, ahol a muravidéki gazdák terményeit, illetve az azok feldolgozásából létrehozott termékeket értékesítjük majd – beszélt terveikről Farics Dorisz, mint muravidéki falugazdász.

Gál László pincei birtokán 1550 tőke szőlőből – szürkebarát, olaszrizling és chardonnay – tavaly 5200 liter mustot „vett le”. A szőlői idei állapotával is elégedett.

– Szebb nem is lehetne! – így a büszke pincei gazda, aki egy kicsit „visszafogta” a borászkodást, nemrég adta el 3500 tőkés birtoka felét. – Egy olasz gazda vásárolta meg jó pénzért. Több területet is megvett, ahova 30 ezer tőke szőlőt telepít, és Lendván menő éttermet is nyitott. A megmaradt birtokkal is elég sok a munka, pedig a kordonok közötti 1,8 méteres távolság lehetővé teszi a gépi munkát. Az idén az 5. permetezésen vagyok túl, időben kell védekeznünk, mert a szőlő kényes jószág. Remélem, az idei borommal is nyerek majd néhány aranyérmet a zalai, köztük a zalaegerszegi borversenyeken.

A csentei szőlészek az egerszegi kertbarátokkal karöltve délután tettek még egy sétát a Gébárti-tó körül, majd este a közösen elfogyasztott vacsora után bállal és mulatozással zárták a napot.