Hasznosítani szeretnék a Deák-örökséget Zalatárnokon

A falu erre a célra 90 millió forintot nyert, amiből a helyi római katolikus templom mellett olyan önkormányzati tulajdonú épületeket állítanának helyre, melyek egykor a Deák-család tulajdonát képezték. A Deák-örökség felújítására az önkormányzat és az egyházközség közösen pályázott, több mint két évvel ezelőtt. Az igények elbírálásáról ez év elején kaptak értesítést, eszerint a település turizmusfejlesztési elképzeléseit 90 millió forinttal támogatta az állam.

– Zala megyében a Deák család hagyatéka igencsak jelentős – mondta a pályázat kapcsán Zalatárnok polgármestere, Gombos Csaba. – Nagy része eddig is megfelelő módon kezelt, az érdeklődő közönség számára elérhető volt, ám a mi településünk ezen a téren méltánytalanul mellőzött szerepbe került. A köztudatban jobbára csak az ismert, hogy Deák Ferenc az édesanyja szülés közben bekövetkezett halálát követően egészen ötéves koráig Zalatárnokon nevelődött.

Gombos Csaba hozzátette: a Deák-család életében valójában ennél sokkal fontosabb szerepet töltött be a község. A mai Szlovénia területén, Zsitkócon élő Deákok 1732-ben vásárolták fel az itteni birtokokat, s néhány évnyi átmeneti időszak után – míg Zsitkócról irányították az itteni uradalmat – az 1740-es években költöztek át a faluba. A zalatárnoki birtokot elsőként Deák Péter járási főszolgabíró irányította, akit az 1501-ben épült római katolikus templom altemplomában temettek el. Az 1780-ban súlyos tűzvész áldozatául esett, majd éppen a Deák-család által újjáépíttetett templom altemploma hosszú időn át családi temetkezési helyként is szolgált. Jelenleg nem hozzáférhető, ám az egyházközség szeretné azt újra megnyittatni.

A pályázati program keretében egyéb épületek felújításával is számolnak. A falu építészeti örökségének részét képezi a Deákok által 1755-re felépíttetett iskolaépület, a hozzá tartozó szolgálati lakások, de a Deák Ferenc első unokatestvére, Deák Lajos 1848-as honvéd százados által építtetett nemesi kúria, valamint a hozzá tartozó magtár is. Előbbiekben a turistafogadás feltételeinek megteremtését képzelték el, utóbbi közösségi színtérként hasznosulhatnak.

A zalatárnoki Szent Anna templom jelenleg a novai plébániához tartozik, ezért a felújítási munkák kapcsán Kiss György atyát is megkérdeztük. A plébános elmondta: miután a helyi egyházközség az önkormányzattal konzorciumban nyerte el a pénzt, ezért a templomra csak 42 millió forint jut, ami nem teszi lehetővé, hogy a terveiket maradéktalanul megvalósítsák. Ennek az is oka, hogy a pályázat benyújtásakor tervezett költségek ma már nem elegendőek a munkálatokra.

– A templom szigetelése az egyik legfontosabb feladat, ennek prioritást kell élveznie – mondta a plébános. – Az altemplom feltárásáról azonban egyelőre sajnos biztosan le kell mondanunk, de arra a célra a későbbiekben külön szeretnénk majd pályázni.