Általános jelenség a Gébárti-tavon végbemenő kagylópusztulás

- Egy általános jelenségről van szó. Időről-időre, adott vizekben látványos pusztulásnak indul a kagyló – nyilatkozta megkeresésünkre dr. Beliczky Gábor. A biológus elmondta, hogy a fajokról lehet vitatkozni, egyesek toleránsabbak, mások inkább szűktűrésűek, így az eltérő kedvezőtlen körülmények általában nyár elejétől hasonló pusztuláshoz vezethetnek.

- A kiváltó okok között szerepelhet a hirtelen megemelkedő vízhőmérséklet, a nagy mennyiségű üledék bomlása, és az általa előidézett oxigénhiány – részletezte a szakember. – Egyes algafajok robbanásszerű elszaporodása toxikus anyagok vízbe jutását eredményezheti, mely akut mérgezést idézhet elő a vízi és a vízzel kapcsolatba lépő szervezetekben.

A kagylófajjal kapcsolatban nincsenek megdönthetetlen érveik.

- Amennyiben amuri kagyló (Sinanodonta woodiana), mely a Balatonban is gyakori a tápanyagdús részeken (Keszthelyi, Szigligeti-öböl), úgy 25 °C fölött gyakran pusztul az élőhelyén. Tájidegen, ráadásul erősen tágtűrésű, inváziós faj, mely kiszorítja élőhelyéről az őshonos kagylófajokat – folytatta a szakértő. – Álló, vagy lassan áramló vizekben, a hirtelen megemelkedő vízhőmérséklet hatására egy őshonos víziatka faj megtámadhatja és jelentős állományméret csökkenést eredményezhet nála. Ez esetben egy olyan, viszonylag ritka jelenségnek lehetünk tanúi, ahol az őshonos parazita hatékonyan gyéríti az agresszíven terjeszkedő, tájidegen fajt.

Mint elmondta, ezek csak lehetséges okok, de állítása szerint nem kell feltétlenül külső hatásra, közvetlen emberi beavatkozásra vagy esetleg mérgek bemosódására gondolni, mivel a természetes folyamatok is bőven szolgáltatnak lehetőségeket.