2019.05.01. 07:00
Közel ötven mintát kóstolt a zsűri a zalalövői egyesület versenyén
Jó alapanyagokból dolgozhattak a gazdák, ám borkezelési hibák még akadnak, ezek kiküszöbölésére kell a jövőben jobban odafigyelni. Mindezt a hétvégén megtartott borminősítő kapcsán tanácsolták a zsűri tagjai a helyi szőlőtermelőknek.
Galambos István, Marton Enikő és Kovács Ottó a minősítőn
Fotó: Gyuricza Ferenc
A Zalalövői Borbarát Kör Egyesület versenyén a helyi szőlőbirtokosok mellett a szlovéniai Pártosfalva gazdái is megmérették az általuk készített borokat, így 46 mintát kóstolhatott a zsűri, amelynek elnöke Kovács Ottó nagyradai borász, míg tagja Marton Enikő helyi borász-szőlőtermelő, illetve dr. Pálfi Dénes és Sabján Károly kertészmérnök volt.
– Zalában a bortermelésnek komoly hagyományai vannak, egykor minden paraszti gazdaságnak volt saját bora – mondta Kovács Ottó.
– Sajnos, ma már nincs így, ezért is kell fenntartani az érdeklődést a szőlőművelés iránt. Biztatom a gazdákat, hogy hozzák el megmutatni a boraikat, hiszen egymástól is lehet tanulni, s a minősítőn részt vett borok legrosszabbika is többet ér, mint az, ami otthon maradt.
Fotó: Gyuricza Ferenc
Marton Enikő mindezt azzal egészítette ki, hogy a kénezés hiánya volt az egyik jellemző hiba. A jó évjárat és a biztató alapanyagok miatt akár nagyon szép, fajtajelleget mutató borokkal is találkozhattak volna, ám az alulkénezettség némileg elvett ebből az értékből. A 25 fehér mintából így kilenc kapott arany, hét ezüst és hét bronz minősítést, s két oklevelet osztott még ki a zsűri. A vörös minták közül négy érdemelt aranyat, 11 ezüstöt, három bronzot, továbbá itt is volt egy oklevéllel elismert minta. A két rozé egyike arany, a másik ezüst minősítést kapott.
A város bora címmel Galambos István 2017-es szüretelésű pátriáját, illetve Galambos László zweigeltjét jutalmazták. GYF
