Fagyosszentek után itt a virágcsere Zalaegerszegen

– Szeptember végén, október elején ültettük ki ezeket a virágokat, a hagymásokat hagymakosárba, egyszerre az árvácskákkal – mutatta a Dísz téri magas ágyást Kovács Mihály, a VG Kft. főkertésze. – Négyféle tulipánt ültettünk, egy alacsonyabb, rózsaszín, dupla virágú törpetulipánt, s mellé magasabb, rózsaszínes, narancssárgás fajtákat, valamint fekete tulipánt, amely eleinte bordó, majd az elnyílás során válik feketévé, így adja ki a kontrasztot a mellette lévő virágokkal. A tulipánokat úgy választottuk ki, hogy legyenek korán és később nyíló fajták is, de az időjárás, a szárazság keresztülhúzta a számításainkat: egyszerre virágoztak. A kisvirágú árvácskák most a legszebbek, de a melegebb idő már nem tesz jót nekik, hamarosan lejár az idejük. Fagyos­szentek előtt azonban nem ültetünk egynyárit a helyükre, mert még lehetnek mínuszok, tönkremehet a növény.

Az ősszel ültetett virágokat május végén cserélik egynyáriakra.

– A tulipánhagymákat nem szoktuk visszaültetni a következő szezonban, mert elaprózódnak, szétesnek fiókhagymákra, és előfordul, hogy 3-4 évig nem virágoznak. A Kossuth utcán látható egy-egy szál piros vagy sárga tulipán, aminek a hagymája az előző évekből maradt a földben, s most virágzott ki. Vannak települések, ahol az ilyen virágokat eltávolítják, de mi úgy láttuk, hogy nem zavaróak.

Kovács Mihály elmondta, hogy tavaly nyáron minden virágágyásba többféle növény került, egy adott szín különböző árnyalataiban. Így rá lehetett csodálkozni, hogy milyen sokféle fehér vagy éppen rózsaszín árnyalat létezik.

– Idén színpárokkal dolgozunk: lesz olyan terület, ahová csak kék és sárga, s olyan is, ahová rózsaszín és fehér virágok kerülnek. Figyelembe vesszük a színek kiválasztásánál azt is, hogy milyenek az épületek a háttérben, milyen a térkő, és a szomszédos virágágyásokkal is igyekszünk harmóniát teremteni. Különböző magasságú növényeket szerzünk be, lesz félméteresre megnövő és talajon elterülő egyaránt. Néhány levéldísznövény kerül csak a virágzók közé a kékek kiegészítésére, főleg szürke árnyalatokban. A belvárosba petúniát és büdöskét is ültetünk, az ismét divatba jött hagyományos virágok közül például pillangóvirágot, az örök klasszikus kúpvirágot, s egy-két olyan újdonságot, aminek még magyar neve sincs, mert nem terjedt el itthon a kertekben és a temetőkben. Ilyen többek között a Ptilotus – említette a főkertész, hozzátéve, hogy a Kossuth utcai favédő rácsokra idén is kirakják a virágládákat.

Hamarosan a város számos pontját díszítő rózsák is virágba borulnak, már szépen bokrosodnak. Három rügyre vágták vissza a rózsákat, s olyan komplex műtrágyát kaptak – akárcsak a levendulák, s a többi, közterületre ültetett cserje – , amely hét hónapig biztosítja a megfelelő tápanyagot. A hőingadozáshoz és a csapadékmennyiséghez igazodva bomlanak ki belőle az anyagok, vagyis csak akkor kap műtrágyát a növény, ha fel is tudja venni, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges víz.

A közterületi virágosításra évente tízmilliós nagyságrendben költenek Zalaegerszegen, s ez csak a növények ára, még hozzájön az élőmunka, a talaj-előkészítés, a növényvédelem, az öntözés – automata öntözőrendszer csak a Dísz téren üzemel. Az európai városokban egyre inkább évelőket használnak, csökkentik az egynyáriak területét, mert a fenntartásuk nehéz, elég csak a nyári 10-15 gyomlálásra gondolni. Kovács Mihály elmondta: Ausztriában és Hollandiában az évelőkkel beültetett területek gyomlálása kevésbé jellemző, hagyják érvényesülni, ami kinő, nálunk azonban évente három-öt alkalommal ezeket az ágyásokat is megszabadítják a gaztól, hogy minél rendezettebbek legyenek.