Az öröklési igény sosem évül el: Ezek a legfontosabb tudnivalók

A legfontosabb tudnivalókat dr. Lacker Melinda foglalta össze, akivel először az öröklés szabályait tekintettük át.

– A halál bekövetkeztével nyílik meg a hagyaték és mint egész száll át az örökösre – kezdte a zalaegerszegi ügyvéd. – Az öröklési igény nem évül el, örökölni pedig végintézkedés vagy törvény alapján lehet. Ha az örökhagyó végrendelkezett, akkor az öröklés rendjét az határozza meg. Ennek hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül. Eszerint az örökhagyó után az egyenesági leszármazók egymás között egyenlő arányban örökölnek. Többnyire a gyermekekre száll a hagyaték, és nem számít, hogy az örökhagyó gyermeke házasságon kívül vagy belül született. A régi polgári törvénykönyvhöz képest lényeges változás, hogy a túlélő házastárs is egy gyermekrészt örököl, például ha van két gyermek és túlélő házastárs, akkor a hagyaték három egyenlő részben oszlik meg közöttük. Gyermek hiányában a túlélő házastárs osztozik a hagyatékon az örökhagyó szüleivel, oly módon, hogy a hagyaték felét a házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei, fele-fele arányban. Ilyen esetben viszont a szülő örökli meg azokat a vagyontárgyakat, amelyeket tőle vagy felmenőjétől kapott az örökhagyó. Azaz a vagyon visszaszáll arra az ágra, melytől származott. Szülő és leszármazó hiányában a túlélő házastárs örököl – tette hozzá.

Kiemelte, nem örökölhet a túlélő házastárs, amennyiben a hagyaték megnyílásakor a házastársak között az életközösség már nem állott fenn, és annak helyreállítására remény sem volt. Ennek megállapításához nem szükséges a házasság felbontása, a válás kimondása. Erre a körülményre az hivatkozhat, aki a túlélő házastárs kiesése folytán örökölne.

Ha nincs leszármazó és túlélő házastárs, akkor az örökhagyó szülei örökölnek, ám ha már ők sem élnek, akkor a szülők leszármazói örökölnek. Ezt nevezik oldalági öröklésnek, ez dédszülőkig érvényesül. Más örökös hiányában a magyar államra száll a hagyaték, szólt a magyarázat.

– Az örökbefogadott ugyanúgy örököl, mintha az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazója lenne. Az örökbefogadott után pedig elsősorban a leszármazói és házastársa, leszármazó hiányában a házastársa és örökbefogadó szülője, házastárs hiányában az örökbefogadó szülő és annak rokonai örökölnek. Az örökbefogadott a vér szerinti szülei és rokonai után csak akkor örököl, ha az örökbefogadás egyenes­ágbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt. Ha az előbb vázolt öröklési rendtől el kíván térni az örökhagyó, azt végintézkedéssel teheti meg – mondta és ezzel elértünk a végrendelethez, amiről sok a téves információ. A tudnivalókat következő írásunkban foglaljuk össze.