A várossá nyilvánítás negyvenedik jubileumát ünnepelték Lentiben (videó)

Kövér László beszédében azt is hangsúlyozta: minden magyar embernek és nemzedéknek lehetősége és felelőssége eldönteni, hogy melyik táborba áll. Az építők vagy a rombolók táborába. E kettő párharca kíséri végig a magyar történelmet, határozza meg jelenünket, és minden bizonnyal jövőnket is.

– Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntött – 2014-ben, valamint 2018-ban pedig megerősítette ezen döntését –, hogy a korábban elszenvedett országromlás következményeit felszámolva a jelenben tapasztalható és a jövőben várható romboló szándékokkal szembeni védekezésképpen újjá kell építeni a magyar államot oly módon, hogy az szolgálja és ne kiszolgáltassa a nemzetet, és meg kell erősíteni a nemzeti összetartozást. 2011-ben azért fogadtunk el hazánk számára új alaptörvényt, hogy közjogi és értékrendi kerete legyen az állami, gazdasági és szellemi újjáépítésnek.

Az elmúlt esztendőkben a magyar emberek munkájának és erőfeszítéseinek köszönhetően a gazdaság nőtt, az államadósság csökkent. Az adóbevételek nőnek, miközben az adóteher csökken. A munkabérek és jövedelmek emelkednek, a költségvetési hiány alacsony, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, miként az önkormányzatok eladósodottsága is – fogalmazott dr. Kövér László a szombati rendezvényen.

A városnapi ünnepségen elmondott beszédében dr. Kövér László arról is szólt, hogy a közmunkaprogram révén százezrek kerültek vissza a munka világába, a rezsicsökkentéssel és az ingyenes iskolai étkeztetéssel sikerült a mélyszegénységben élők arányát csökkenteni. Családok százezreit sikerült kimenteni az életüket csapdába ejtő adósságból, míg az anyagi terhek csökkentésével nőtt a gyermekvállalási hajlandóság. – 2015-ben a rombolás erői azt mondták – folytatta az Országgyűlés elnöke –, hogy a migráció megállítása nem lehetséges és nem is szükség, mert az egyenesen hasznos Európa és Magyarország számára.

Az építkezés erői azonban megállították a migrációt Magyarország határainál, mert a kormány nem a migrációt, hanem a magyar és európai embereknek a szülőföldjükhöz való jogát tekinti emberi jognak. Az építkezés erői 2010 óta nem terheket, hanem lehetőségeket adnak az önkormányzatoknak, ezáltal Lenti nemcsak megszabadulhatott a 2010-ig kényszerűen felhalmozott több mint 1 milliárd forint adósságától, hanem az elmúlt időszakban 6 milliárd forintot sikerült a város fejlesztésére fordítani. Horváth László polgármester köszöntőjében ezeket a fejlesztéseket ismertette. Elmondta: az utóbbi években 4 milliárd forintot meghaladó forrást használtak fel a település érdekében.

Megújult a bölcsőde, óvoda, iskolák, orvosi rendelők, utak, járdák, illetve felépült a szálloda, bővült a gyógyfürdő, megvalósultak közösségfejlesztést szolgáló projektek. A következő időszakban további mintegy 5,5 milliárd forint értékben valósul meg a városban infrastrukturális beruházás, míg a civil élet fejlesztésére, a határon átnyúló projektre mintegy 650 millió forint áll rendelkezésre. A kézilabda- munkacsarnok építésének és a Vörösmarty-iskola felújításának költségei pedig együttesen meghaladják az 1,2 milliárd forintot. A köszöntőket követően átadták a városi kitüntető címeket. Lenti városért díjat kapott a Városüzemeltető Nonprofit Kft., a közösségi életért díjat a Mesevár Óvoda szülői közössége kapta.

A település közszolgálatáért díjat Kovács Lászlónénak, a polgármesteri hivatal munkatársának adományozták. Lenti város oktatásáért díjat kapott Nákits Lászlóné óvodapedagógus és Fracz József, a Vörösmarty-iskola intézményvezető-helyettese. Az egészségügyéért díjat a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet bőrgyógyász főorvosa, dr. Kiss Gyula kapta. A szociális gondoskodásáért és gyermekvédelméért díjat pedig Kocsisné János Mária, a Kolping Gondozási Központ gondozónője vehette át. A város gazdaságáért díjban a Mol-Ker-Vill Kft. részesült.