A szilveszter kötelező kelléke a vidámság

A legtöbb ember számára a szilveszter elengedhetetlen kelléke a féktelen jókedv, a mókázás, a mulatozás, a vidámság. Noha az sem ritka, hogy valaki épp az utolsó napot használja fel az elmélkedésre, az összegzésre, de a többség ezt inkább az év első napjára tartogatja. Az önfeledt közös mulatság összefügg az éjszakával, amely eleve csábít a „helytelenkedésre”.

Az interneten körülnézve bekukkanthatunk más nációk idevágó szokásaiba. Mi szemezgettünk néhányat, a Cosmopolitan segítségével.

Dél-Amerikában például nagyon odafigyelnek arra, hogy milyen színű fehérneműt vesznek fel az év utolsó napján. Szerintük ugyanis a sárga szerencsét hoz, a piros pedig szerelmet. Ezek szerint, ha egy buliban a fiatalok egymás alsóneműjét próbálják megfigyelni, az csak annyit jelent, hogy képbe szeretnének kerülni, lehet-e próbálkozni a másiknál. Dániában a barátok azzal hozzák meg egymás szerencséjét, hogy a másik lakásának ajtaján poharakat és tányérokat törnek össze. Dél-Afrikában elterjedt szokás, hogy ilyenkor válnak meg a régi műszaki cuccoktól, és sokszor még a bútoraikat sem sajnálják. Kidobálnak mindent az ablakon, ami nem kell nekik és közben egyfolytában kiabálnak, hogy a járókelők azért vigyázzanak az utcán. Oroszországban mindenki leírja egy papírra féltve őrzött kívánságát, és elégeti a lapot. Ezután beleszórják a hamut egy pohár pezsgőbe és pontban éjfélkor megisszák. Ausztráliában zajkeltéssel várják az új évet, de nem a hangos zenét értik ezen. Év közben próbálnak minél hangosabb tárgyakat összeszedni, amikkel szilveszterkor kimennek az utcára, s ezekkel zajongnak órákon át. Japánban fontos hagyomány a bűnök elűzése szilveszterkor, amiért a helyiek állítólag 108-szor kongatják meg a harangokat. Minden ütés egy-egy bűnt takar, amiből összesen hat van: mohóság, harag, butaság, határozatlanság, könnyelműség és irigység. Ezeknek 18 árnyalata, így jön ki a 108.

Észtországban a különös év végi szokások listáját összeállítók szerint úgy hiszik, ha sokat esznek szilveszterkor, nem fognak éhezni a következő évben. Régen legalább 12 főfogást kellett megenniük, ma már beérik héttel.

A szokások persze nemcsak térben, időben is jönnek-mennek, hol van már például a képeslapon küldött újévi üdvözlet… (Története a keretes írásban.) Természetesen ma is küldünk kedves jókívánságokat, de ehhez is a közösségi hálót használjuk. Olykor az is megy a Facebookra, hogy mit ittunk szilveszter napján. Az utóhatásról készült fotók aztán kellemetlen perceket szerezhetnek később.

Hová lett az újévi üdvözlőkártya?

Magyarországon német nyelvterületről terjedt el ez a szokás: a 19. század elején újév környékén Pest-Budán már tömegével árulták az üdvözlő karácsonyi és újévi lapokat. Eleinte leginkább a kisded Jézust ábrázolták, többnyire az új pályáját kezdő évet jelképező, felröppenő galambbal. Később a képek már csak közvetetten tartalmaztak bibliai vagy mitológiai utalásokat, ugyanakkor rendes tartozékukká váltak az üdvözlő versek, esetleg szállóigévé vált mottószerű idézetek. A 19. század vége felé már igen elterjedt, hogy a felső- és középosztálybeliek a saját névjegyüket küldték el újévi üdvözletként.