Szent Pál apostol útján jártak a zalaszentbalázsi zarándokok

Szent Pál apostol rakta le Krisztus isteni mivoltáról és a hit általi egyedüli megigazulásról szóló teológiai alapvetést, ami nagy hatással volt mindegyik későbbi keresztény teológusra, köztük Szent Ágostonra, Aquinói Szent Tamásra, vagy éppen Luther Mártonra és Kálvin Jánosra. Nem véletlen, hogy azok a görögországi helyek, ahol térített és prédikált, a mai napig zarándokok kedvelt úti céljai. Ilyen zarándoklaton vett részt nemrég Fliszár Károly főesperes, zalaszentbalázsi plébános is.

– Miután megérkeztünk Görögországba, maga az utazás thesszaloniki látogatással indult, ahol Pál apostol annak idején sok pogányt térített meg – kezdte Fliszár Károly. – Láthattuk azt a rotundát, kupolás körtemplomot, melyet használt. Jártunk a Szent Dimitriosz bazilikában, amit az ókeresztény Demetrius, azaz Szent Dömötör vértanúságának helyén emeltek. Majd felkerestük Lydiant, ahol Pál apostol Lídiát, az első pogány asszonyt megkeresztelte, itt megtekintettük a gyönyörűséges keresztelőkápolnát. Felkerestük Filippit, ahol az apostol megalapította első egyházközösségét, majd a hegyekből leereszkedve Kavala városába, Szent Miklós templomához értünk – a templom előtti mozaikkép tanúskodik arról az utókornak, hogy Pál apostol itt lépett először a mai Európa területére. Veriában Pál apostol bémáját néztük meg, az emelvényt, amelyről szónokolt. Az út során elhaladtunk az Olümposz, az ókori görögök szent hegye mellett, s láthattuk a Meteorákat is.

Károly atya jelezte: a zarándokok megismerkedhettek Korinthosz értékeivel, ahol az apostol erős keresztény közösséget hozott létre. Megálltak továbbá a Korinthoszi-szorosnál – a csatornát Türr István és Gerster Béla tervei alapján építették. S végül, de nem utolsósorban: Areopagosz szikláján, egy bronz táblán elolvashatták az apostol beszédét.

– A zarándoklat nem egy utazás csupán, hanem istenkeresés – magyarázta Károly atya. – Ha az ember elolvassa Pál apostol Thesszalonikaiakhoz írt levelét, a városban járva egészen más megvilágításba kerül minden. Ráadásul Thesszalonikinek gyönyörű templomai vannak, tele szebbnél szebb ikonokkal. Régen azt mondták, hogy a templomok freskói a szegények Bibliája volt, mert aki analfabéta volt, vagy nem tudott venni magának Szentírást, az a falakról is megismerhette a bibliai történeteket. Ugyanez a helyzet a földtől a mennyezetig tartó, sőt, még azon is folytatódó ikonokkal, ezek mind-mind üzenetet hordoznak.

A zarándoklat lelki vezetője Kocsis István budapesti plébános volt, aki három helyen mutatott be szentmisét az út résztvevőinek Fliszár Károly koncelebrálásával – köztük Thesszalonikiben, egy katolikus templomnál, Veriában, Szent Pál szobránál és annál az emelvénynél, amiről az apostol szónokolt. (A zalaszentbalázsi plébános megjegyezte, hogy akárcsak ő, István atya is Esztergomban tanulta a teológiát, így aztán végig tökéletes harmóniában hirdethették az Isten igéjét.)

– A szeretet himnusza a Korintusbeliekhez íródott, István atya fel is olvasta Korinthoszban, s bevallom, ebbe magam is beleborzongtam – tette hozzá. – Azon egyszerű oknál fogva, hogy Pál apostol ezt az itt élő emberek elődeinek írta, akik kereskedtek, halásztak, élték a mindennapjaikat, ők pedig hallgatták, sőt itták a szavait – s ezek a szavak bizony ma is itt vannak… Hát nem nagyszerű ez?