Visszatértek az elszármazottak az egyik legkisebb zalai faluban

Az ünnepi szentmise után Liszjákné Babolcsai Erika polgármester köszöntötte a falubelieket és a rendezvényre hazatért elszármazottakat. Gyermekkori emlékeit idézte fel, amikor közel száz fő lakott a településen, és minden háznál gazdálkodás folyt. Ma ezzel szemben hivatalosan kevesebb mint félszáz, valójában alig húsz lakosa van a községnek, a lakóházak többsége üresen áll, s egy-két családot leszámítva gazdálkodást sem folytatnak a helyiek.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője a polgármester gondolataihoz csatlakozva megemlítette a falu határában egykor húzódó határsávot, a vasfüggönyt, mely rengeteget ártott a térségnek, az itt élőknek, így rossz emléke „még kétszáz évig él a szívekben”. A képviselő arra is kitért, hogy voltak, akik mindezek ellenére a faluban maradtak, az elszármazottak pedig jó érzésekkel térnek haza találkozni, beszélgetni a régi ismerősökkel. Az ünnepi beszédek után külön köszöntötték a falu legidősebb lakóját, a nyolcvanhatodik évében járó Vidám Jánosnét, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei adtak műsort a lendvajakabfai rendezvényen.