Bemutató

2018.08.14. 09:00

Harci eszközökből versenykocsik: XXXV. Zala Menti Napok Lovasfesztivál Zalalövőn

A város római múltjához kapcsolódóan a XXXV. Zala Menti Napok Lovasfesztivál programja keretében ez évben is megrendezték a bigák, azaz a római kori kétkerekű, könnyed harci kocsik bemutatóját és versenyét.

Gyuricza Ferenc

A nagykanizsai Németh István a római kocsik bemutatóján Fotó: Gyuricza Ferenc/Zalai Hírlap

A vasárnapi látványos bemutató nem az első ilyen jellegű esemény volt a városban, három éve minden alkalommal tartanak hasonló rendezvényt. Ezúttal külön apropót adott a programnak, hogy Hadrianus császár 1900 esztendeje, azaz Kr. u. 118-ban adott városi rangot a település elődjének, Sallának. Ezzel kapcsolatosan Agócs Nándor, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Történelemtudományi Intézeti Tanszékének tanársegédje kiemelte: Salla kisváros volt, ahol Pannonia területének római megszállásával egy időben erődöt építettek ki.

A nagykanizsai Németh István a római kocsik bemutatóján Fotó: Gyuricza Ferenc/Zalai Hírlap

Agócs Nándor a bigákról, a római harci kocsikról is beszélt, szintén megemlítve a történeti előzményeket. Eszerint a kocsi harci alkalmazása Kr. e. 2300 körül, Mezopotámiában jelent meg először, ám ezek még tömör kerekű, masszív járművek voltak. A könnyed harci kocsik – amilyeneket Zalalövőn is láthatott a közönség – Kr. e. 1500 körül terjedtek el az ókori Kelet birodalmaiban, majd 1400–1300 körül a görögök is alkalmazták őket harcászati célokra. A legnagyobb ókori harciszekér-­ütközetre Kr. e. 1200 körül került sor, utána a kocsik szerepe csökkent, a hangsúly a nehézgyalogos hadseregekre tevődött át. A kor egyik legfontosabb irodalmi alkotásában, az Íliászban is csak akkor találkozunk velük, amikor a harcosok ütközetbe mennek vele, de a csatákban már nem használják, továbbá abban a jelenetben, amikor Akhilleusz a legyőzött Hektor holttestét végighurcolja Trója falai előtt. A bigák később főként a pánhellén játékokon kaptak szerepet mint a versenyek eszközei. Innen vették át a rómaiak, akik hosszú, ellipszis alakú pályákon – ahogy azt a Ben Hur című film emlékezetes jelenetében láthattuk – versenyeztek.

– Pannonia területén rendszeresen megtartott, állandó jellegű versenyek nem voltak, időnként azonban rendezhettek ilyeneket – mondta Agócs Nándor. – Sirmium városa a 300-as években vált császári központtá, oda valószínűleg versenypályát is építhettek. Szintén van tudomásunk egy pannoniai hajtóról, az afrikai származású Scorpianusról, aki 700-nál több győzelmet aratott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában