Húsz év után reformálták meg a büntető eljárásokat szabályozó törvényt

Azonban a 21. század gyorsan változó világa ugyancsak reformokat követelt a hon­atyáktól, akik hallgattak is az idők szavára, és új törvényt alkottak. Ismét egy Orbán-kormány – akkor már a harmadik – irányította az országot, mikor tavaly új irányt szabtak a büntetőeljárások menetének.

A július elsejétől hatályba lépett új Be. legfontosabb változásait dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke foglalta össze úgy, hogy azt egy laikus is megértse.

– Az új eljárási törvényben kiemelt helyet foglal el az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, vagyis az észszerű időben történő döntéshozatal, hiszen a gyorsaság egy büntetőeljárás során mind az áldozatnak, mind pedig az elkövetőnek alapvető érdeke. A jogalkotók ennek jegyében szélesítették ki azokat az eljárási lehetőségeket, amelyek folytán az ügyek egy része már a nyomozás során, bírósági tárgyalás nélkül is lezárulhat – hangsúlyozta dr. Sorok Norbert. – Teljesen új eljárási lehetőség a nyomozás során köthető egyezség az ügyész és a terhelt között, védői közreműködés mellett. Ez nem keverendő össze a vádalku intézményével, mert azt, hogy a gyanúsított milyen bűncselekményt követett el, az ügyész határozza meg, egyezkedni csak a jogkövetkezményről, vagyis a büntetésről lehet. Fontos garanciális szabály, hogy az egyezséget csak a bíróság hagyhatja jóvá. Ez azt jelenti, hogy a bíróság már az előkészítő ülésen, tárgyalás nélkül is ítéletet hozhat, ami jó néhány hónappal lerövidítheti a büntetőeljárást.

Szokatlanul hangozhat az előkészítő ülés fogalma, hisz ez is egy új formula: ezután minden ügyben és minden vádlottal szemben kötelező a tárgyalást megelőzően előkészítő ülést tartani.

– Az előkészítő ülésen az ügyész, a vádlott és a védő is köteles részt venni, funkciója pedig kettős. Egyrészt ott kerülhet sor a nyomozás során kötött egyezség vizsgálatára, elfogadására és az ügydöntő határozat meghozatalára. Másrészt az új Be. arra is lehetőséget teremtett, hogy a vádlott az előkészítő ülésen az ügyészi vádiratban foglaltakkal egyező, beismerő nyilatkozatot tegyen és lemondjon a további bizonyításról. Ennek a gyorsaságon kívül az a szerepe, hogy beismerése miatt enyhébb büntetést kaphat, ugyanis az ügyészség ilyenkor indítványt tehet konkrét – általában enyhébb – büntetésre vagy intézkedésre, amit a bíróság nyomatékosan figyelembe vesz ítélete meghozatalakor.

Ez hasonlít az amerikai filmekben látott azon esetekre, mikor az ügyészek és a vádlott a tárgyalás előtt megegyeznek: nem kell tárgyalást tartani, a terhelt beismeri a bűn elkövetését, az ügyészek pedig enyhébb büntetést kérnek rá, amit a bíró hagy jóvá az ítéletével. Ezek az egyezségek azért nem keverhetők össze a vádalkuval, mert ott a gyanúsított az enyhébb ítéletért vagy a vád ­elejtéséért „feldobja” – így nevezik a szlengben – az ügyésznek egy olyan bűncselekmény elkövetőjét, aki addig nem volt ismert a nyomozóhatóság előtt – részletezte a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke. – Változás az is, hogy egyes gazdasági bűncselekmények esetében már az elsőfokú eljárásban is három hivatásos bíróból álló tanács jár el, közülük az egyik gazdasági ügyszakos. Erre azért volt szükség, mert az új típusú, gazdasági bűncselekményeknél gyakran van szükség a bírók speciális szaktudására.

Egyébként az elsőfokú eljárásban – főszabályként – továbbra is egyesbíró jár el, akinek van lehetősége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson. Fontos változás, hogy a laikus bírák, vagyis az ülnökök ezentúl csak fiatalkorúak és katonák ügyében működnek majd közre, tehát az ülnökök száma júliustól erősen lecsökkent – hívta fel a figyelmet dr. Sorok Norbert. – Szemléletbeli változást tükröz a kényszerintézkedések rendszerének átalakítása.

A bűnügyi felügyelet új fogalom, amely magában foglalja a korábbi házi őrizetet, a lakhelyelhagyási tilalmat és a rendőrségnél történő jelentkezési kötelezettséget is. Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is – a kiszabható büntetéstől függően – egy, két, három vagy négy év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény esetén pedig továbbra sincs felső határ. A személyes szabadságot korlátozó intézkedések mellett sor kerülhet a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz használatának elrendelésére is.

A sértetti jogok fokozott figyelembevételét jelentik a különleges bánásmódra vonatkozó új szabályok, szögezte le a törvényszék elnöke.

– Ilyen például, hogy tizennegyedik életévét be nem töltött sértett esetében a rendőrségi kihallgatáskor kép- és hangfelvétel készül, amelyet aztán a bírósági eljárásban is fel lehet használni úgy, hogy a tárgyaláson a gyermeknek már meg sem kell jelennie. A törvény alapján a hatóság döntése nélkül is „különleges bánásmódot” igényel a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, a fogyatékosságban szenvedő, illetve az erőszakos nemi bűncselekmény áldozata. Fontos, a tárgyalások elhúzódását megakadályozni hivatott újdonság, hogy a büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök révén a jelenlétre kötelezett ilyen eszköz használatával is vallomást tehet.