Zajlik a sárhidai templom felújítása, szeptemberre készül el

Sziráky Istvánnal, az egyházközség vezetőjével, tervező mérnökkel állunk a kiürített szakrális térben, s miközben körülöttünk folyik a belső burkolás, megcsodálhatjuk a két részből álló, az őrző angyaloknak felajánlott, nekik felszentelt templom szerkezetét.

– Az eredeti alapterületet 1993-ban kibővítettük

– mutat körbe kalauzolónk, aki a hetvenes évek óta lakik a községben, s az egyházközség, így a két hete kezdődött külső-belső renoválás motorja is. – Kívülről még sosem újították fel az épületet, így most az volt az elsődleges feladat, hogy leverjük a foltokban hulló vakolatot, s új kerüljön a helyére. A belső tér sem volt már veszélytelen, de az orgona alatti részt már megerősítettük.

Nem halogathatták tovább

Az egyházközség eldöntötte, bele kell vágnia a felújításba, nem halogatható tovább. Az első lépés a gyűjtés volt, Sziráky István nagy örömmel mondja, hogy rövid idő alatt 1,5 millió forint gyűlt öszsze a hívektől, az összefogás mértékén, lendületén látszott, nemcsak nekik, de az egész, közel 900 lakosú falunak szívügye lett, hogy szép, megújított temploma legyen. A miséken 100-120 ember vesz részt rendszeresen, az egyházközséghez ennek a duplája tartozik. Rengeteg önkéntes munka van máris a falakban, s a temető szélén álló templom megújuló környezetében. Tudni kell, hogy már 1906-ban is önerőből építettek maguknak templomot az addig Csatárba járó sárhidai hívek.

– A veszprémi főegyházmegyéhez tartozunk, s ezzel az összeggel már nagyobb reményekkel jelentkeztünk az érsekségen a kiegészítő anyagi támogatásért – vázolta a kezdeteket beszélgetőtársam. – A Kovács Tamás plébános úr hathatós vezényletével zajló felújítás alkalom arra, hogy az összefogás szorosabbá tegye a kapcsolatot az emberek között. Az emberi erőforrások minisztériuma 14 millió forinttal, a püspökség 2 millióval járult hozzá a munkálatokhoz, ez a tervezett felújításra elegendő is. A beruházást zalai kivitelezők végzik.

A külső vakolás és színezés mellett új kőlábazat kerül a falakra, belül korszerű injektálási eljárással szigetelnek, majd festenek, és megerősítik a kórust. A padlófűtés a komfortot, az elektromos orgona az istentiszteletek hangulatát emeli.

– Volt egy másik régi titkos tervünk

– folytatja Sziráky István. – A közel százéves harangunk hangja azért nem zeng hosszan, mert az ütésszámok túl hamar követik egymást, a nyelve pedig mindig ugyanarra a helyre üt. A megoldásban az Őrbottyánban dolgozó, egyetlen magyarországi harangöntő mester, Gombos Miklós segít nekünk. A fából készült bak helyett készít egy acélgerendás szerkezetet, amely majd fordítani is tudja a harang testét. Reményeink szerint a megújítás után a Kossuth Rádióban délben hallható lesz majd az új hangzás.

Méghozzá szeptember 2-án. Ugyanis a felújítás utáni ünnepséget és újraszentelést szeptember 2-ára szervezik Sárhidán, a tervek szerint dr. Márfi Gyula érsek misézik majd azon a napon – a falu címerében is látható – arkangyalok oltalmába ajánlott templomban. Az üvegablakok képein körbetekintve láthatjuk Gábrielt, Mihályt, Rafaelt. A most épp letakart oltár felett pedig fából faragott angyal látható. A gyülekezet hálás a közreműködőknek, s az önkormányzatnak is, hogy a kultúrház termét rendelkezésre bocsátotta a hitéleti események számára. Zalában az aprófalvak templomai hasonló nagyságúak, s szinte valamennyi a XX. század elején épült. De van néhány nagyobb, Árpád-korból származó, ilyen például a türjei.