Később érik és kevesebb lesz az eper idén Zalában

Az okokat a Barlahidán gazdálkodó kertészmérnökkel, a Szent István Egyetem keszthelyi Georgikon karán diplomát szerzett Fülöp Áron Mártonnal keressük. A növénytermesztés iránt már gyermekkorában elkötelezett fiatal szakember azt mondja: a szabadföldi eper általában május közepétől érik, ez évben viszont kirívóan későn indult a szezon, ráadásul kevesebb termés is várható.

– Ez leginkább az időjárás következménye – magyarázta. – Az eper virágkezdeményei ősszel fejlődnek, s miután tavaly abban az évszakban sok volt az eső, illetve a napfényhiányos időszak, ezért kevesebb virágbimbót nevelt a növény. Emiatt lesz kisebb a termés, míg a hűvösebb tavasz miatt később indult be az érés. Márciusban, áprilisban és májusban az átlaghőmérséklet átlagosan 2–4 fokkal volt alacsonyabb, mint azt megszokhattuk.

Az őstermelőként gazdálkodó Fülöp Áron Márton szerint a napfényhiány és a hűvösebb időjárás mellett betegségek megjelenése is befolyásolja a szezont. A csapadékos időjárás miatt megjelent a szürkerothadás, és a lisztharmat is okozott károkat az ültetvényeken. Hogy milyen mértékben, az a fajtától, valamint az ültetvények földrajzi elhelyezkedésétől is függ. Az ország egyes pontjain, főleg az olyan csapadékos megyékben, mint amilyen Zala, akár ötven százalékot meghaladó terméskieséssel is számolniuk kell a termelőknek, ami a piacra árfelhajtó hatást gyakorol. Ez évben tehát várhatóan drágább lesz az eper, mint tavaly volt.

– A fűtött fóliás eper szezonja már hetekkel ezelőtt elindult, ám abból van kevesebb – mutatott rá. – Ezt követte a hidegfóliás eper érése, majd körülbelül egy hete már a fátyolfóliás ültetvényekről is lehet szedni a termést. A szabadföldi eper szezonja azonban csak most kezdődik, ha az elindul, akkor a gyümölcs kiskereskedelmi ára is csökkenni fog.

A fiatal szakember hozzátette, epret ennek ellenére már hetekkel ezelőtt is tudtunk vásárolni, hiszen a hazai piacon már régóta jelen van a görög, spanyol és olasz importból származó gyümölcs, ám azok kevésbé ízletesek, mint a hazai termesztésűek. Ennek legfőbb oka, hogy az eper nem igazán pultálló gyümölcs, vagyis az import árut a szállítási idő miatt félérett állapotban leszedik. Ezen érlelőgázzal valamelyest ugyan lehet javítani, de miután az eper kevésbé utóérő, ezért az import sosem lesz olyan zamatos, mint a hazai termés.

– Az eper minőségét az is befolyásolja, hogy hány éves az ültetvény, amiről szedik – sorolta tovább a kertészmérnök. – Az egyéves ültetvény hozza a legszebb, legnagyobb termést. Az epret július végén, augusztus elején ültetjük, majd miután meggyökeresedik, ősszel virágkezdeményeket hoz. Ebből lesz a következő év tavaszán a virág, majd a termés. A második évben a termés mennyisége darabszámra ugyan növekedhet, ám maguk a bogyók már kisebbek lesznek, azok inkább másodlagos fogyasztásra, például befőzésre értékesíthetők, értelemszerűen alacsonyabb áron. Ezért azok a termelők, akik az elsődleges fogyasztói piacra dolgoznak, általában évente megújítják az ültetvényeiket.

Fülöp Áron Márton a hobbikertészeknek is ezt ajánlja. Mint mondja: a bogyók nagysága miatt megéri a fáradságot évente frissíteni az ültetvényt. Ebben az esetben a termés mintegy nyolcvan százalékában gyönyörű eperre számíthatunk.

A szürkerothadás és a lisztharmat ellen növényvédő szerekkel tudunk védekezni, de arra is érdemes odafigyelni, hogy a spanyol csiga is szívesen rájár az érett gyümölcsre – a termelők a csigák által megrágott epret még másodlagos felhasználásra sem tudják értékesíteni –, valamint a madarak is megcsipkedhetik a termést, bár ez kevésbé jellemző.