Szakemberek nélkül kockázatot vállalnak a KKV-k – figyelmeztet az Adózóna zalai szakértője

– Az adónem 2013-as bevezetése óta évről évre népszerűbbé vált, szabályainak egyszerűsége és a többi adózási móddal összehasonlítva jóval kedvezőbb adóterhe miatt – bocsátotta előre dr. Császár Zoltán. – Természetesen mindig el szoktuk mondani, hogy a katások juttatási alapja és nyugdíjkilátásai kedvezőtlenebbek a más adózási mód szerint vállalkozóknál, vagy éppen a munkavállalókénál – viszont az a lehetőség is benne van, hogy valaki a tételes adó megfizetése mellett komoly megtakarítást képezzen, és így gondoskodjon saját magáról. Az évek során 6 millió forintról a duplájára, egészen 12 millió forintig emelkedett a tételes adó megfizetésével lefedett bevétel, azaz egy szinte költségek nélkül dolgozni képes katás vállalkozó 2020-ban már akár 11,35 millió forint adózott jövedelemre is szert tehetett 600 ezer forint tételes adó és 50 ezer forint helyi ipar­űzési adó megfizetése mellett. Ezzel a korszerű tudással, keresett szakértelemmel rendelkező, akár otthonról, „egy szál” laptoppal dolgozni képes vállalkozók nagyon jól jártak, hiszen könnyen meg tudtak felelni a munkaviszonytól történő elhatárolás követelményeinek, ráadásul több kisadózó vállalkozásban is részt vehettek egyidejűleg.

El kell mondani ugyanakkor, hogy a kisadózó vállalkozók mára több százezres köre meglehetősen heterogén vállalkozók csoportja: kisiparosok, kézművesek, különféle tanácsadók és szakértők, építőipari szakemberek és szépségápolási szolgáltatók egyaránt választják a katázást.

– Vannak köztük, akik ügyfelek, vevők tömegét szolgálják ki nap mint nap (például arckozmetikusok), mások viszont klasszikus alvállalkozóként egy-egy megbízó megrendeléseinek teljesítésére, egy-egy kiszervezett feladatkör ellátására rendezkedtek be (például a szoftverfejlesztők) – folytatta a szakértő. – Az úgynevezett „kényszervállalkozók” is ezzel az adózási móddal járnak legjobban, hiszen a havi 50.000 forint tételes adó alacsonyabb, mint a 2020-as minimálbér adó- és járulékterhei összesen – jelezte dr. Császár Zoltán.

Természetesen megoszlanak a vélemények arról, hogy jó döntés volt-e a katázás 2020 nyári szigorítása, az egy megbízótól származó, évi 3 millió forintot meghaladó bevételrész további – 40 százalékos, de a gyakorlatban „csak” mintegy 28,5 százalékkal hátrányosabb nettó pozíciót eredményező – megadóztatása.

– Az adózási előnyöket kihasználva, de egyben a fiatalabb generációk szabadabb munkavégzési, önmegvalósítási igényét is kiszolgálva, valóban egyre több üzleti modellnél lehetett megfigyelni, hogy munkavállalói csapat helyett katás alvállalkozókat toboroznak egyes feladatokra a cégek – folytatta dr. Császár Zoltán. – Ugyanakkor nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a kisadózás lehetőségét eleve nem a vállalkozásoknak dolgozó úgynevezett B2B, azaz business-to-business vállalkozók számára hozták létre 2012 őszén, ilyen kitétel ugyanis nem szerepelt a törvény indokolásában. Abban pedig csak bízni tudok, hogy a katázás előnyeire épített üzleti modellek jelenleg is zajló újratervezése nem a szürke 50 árnyalatát hozza el – vagy vissza – az elmúlt években sokat fehéredett magyar vállalkozói szférába. Egy dolog biztos: a szabályozás bonyolultabb lett, így egyre nagyobb kockázatot futnak azok a vállalkozók, akik adózási szakember, könyvelő támogatása nélkül folytatják tevékenységüket.

Császár Zoltán elmondta, hogy jelenleg is heti több megkeresés érkezik hozzájuk, hogy segítsenek újragondolni egyes üzleti modelleket. Ilyenkor mindig az üzleti folyamatokat rajzolják fel először, majd hozzá pénzáramot rendelnek, végül meghatározzák az optimális vállalkozási formát és adózási módot. Elmondható, hogy a hazai KKV szektor nagyon más problémákkal küzd, mint egyes nagyvállalatok, vagy multinacionális cégek.