Túlkínálat van a baromfipiacon, és betelnek a hűtőkapacitások

Ebben a helyzetben kétféle vírusbetegség is súlyosan érinti az ágazatot, aminek termelés- és árcsökkentés lett a következménye – tájékoztatott dr. Tolvaj-Gergő Győző, a Baromfi Termelői Csoportok Országos Szövetségének elnöke.

– Az utóbbi években a megyében komoly technológiai, műszaki fejlesztések valósultak meg a baromfi-feldolgozásban. A két legnagyobb zalai feldolgozóüzem Pacsán és Becsehelyen működik, és mindkettő bővítette a termelését, a kapacitását, és műszakilag is fejlődtek. A megyében így az elmúlt években nagyon komoly feldolgozókapacitás jött létre, a fejlesztések termelésbővülést eredményeztek. Zala megyében a csirke feldolgozása meghatározó mértékű, a vágócsirke mennyiségét döntően megyénkben vágják le, míg a pulykának csak kis hányadát, zömét megyén kívüli üzemekben – mondja a szakember.

A szövetség vezetője azt is elmondta, hogy Zala megyében vertikálisan is kibővült a termelői pálya. Ez azt jelenti, hogy komoly kapcsolati rendszer épült ki a termelők, a takarmánygyártók és a feldolgozók között. A termelők, a takarmánygyártók és a feldolgozók termelése az elmúlt időszakban összehangolttá vált.

Magyarországon az egész ágazat évente mintegy 700 ezer tonna vágóbaromfit termel, amiből 440 ezer tonna a vágócsirke, 100 ezer tonna a pulyka, a többi pedig víziszárnyas. Ez a fogyasztási és a piaci oldalról azt jelenti, hogy az ország vágóbaromfiból mintegy 170 százalékos önellátó, más szóval a termelés 70 százaléka exportra épül.

– Az Európai Unió egésze is többet állít elő baromfiból a belső fogyasztásnál. Azonban annak ellenére, hogy exportképes, az unió mégis kénytelen Ukrajnából és Amerikából is meghatározott kontingensű vágóbaromfit befogadni. Ukrajna az uniós előcsatlakozási tárgyalások keretében kapott vámmentes beszállítási kvótákat az EU-ba. Az USA pedig az európai autóbeszállítások ellentételezéseként rendelkezik piaci lehetőségekkel. Az unió legnagyobb baromfi-előállító tagországa pedig Lengyelország lett, éves 2 millió 500 ezer tonnás termelésével, amivel megelőzte Franciaországot – adott képet a nemzetközi piaci környezetről a szakember, hozzátéve, az említett országokból érkező baromfival eddig is számolni kellett a hazai ágazatnak, amelynek jellemzően sokkal szigorúbbak a higiéniai előírásai, mint a piaci konkurenseié. Ebben a helyzetben jelent meg a szárnyasokat és a humán oldalt is sújtó járvány, amit már nem lehetett megúszni a termelés változatlansága mellett.

– Alföldi víziszárnyas-telepeken megjelent a madárinfluenza. Ez azt jelenti, hogy a 170 százalékos termelésű magyar baromfiágazattal szemben importkorlátozásokat vezettek be, és így tömeges mennyiségű áru kezdett a hazai piacon megjelenni. Ez már több mint egy hete érzékelhető, noha még nem minden vágóhidat és feldolgozót érint. Vannak feldolgozók, amelyek igyekeznek fenntartani a termelésüket árcsökkentés nélkül, amíg bírják. De a zömére az a jellemző, hogy már csökkentették a felvásárlási árat, és a letelepítési kvótát is – mondta dr. Tolvaj-Gergő Győző.

E piaci helyzetet tovább súlyosbítja a koronavírus-járvány, amely az idegenforgalom, a vendéglátás leállásával jelentős feleslegeket teremt a baromfipiacon is. Mindennek következtében már estek a fogyasztói árak is. Gazdasági hírportálok szerint az élő csirke kilónkénti felvásárlási ára a „békeidőben” mért 250 forint helyett már csak 230 forint körül alakul, miközben 240-245 forintos önköltséggel számol az ágazat, és sok helyen beteltek a hűtőkapacitások.