Feketefoglalkoztatás miatt kellett a hatóságnak legtöbbször intézkedni

Mint a főosztály tavalyi munkaügyi ellenőrzései során beszámolt róla, az elkövetett szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, hogy összesen 918 munkaügyi bírságot szabtak ki az év folyamán. Ezen kívül 374 esetben kötelezték a cégeket az egyéb szabálytalanságok megszüntetésére, 835 esetben pedig határozatban állapítottak meg szabálytalanságokat.

Az ellenőrzések gazdasági ágankénti megoszlásának szempontjából kimagasló volt az építőipar (49 százalék) és az úgynevezett egyéb ágazatok (31 százalék) aránya. Mint a hatóság munkatársai rögzítették, a munkaügyi szabálytalanságok két fő típusa a munkavállaló bejelentésének elmulasztása, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, ez a tipikus feketefoglalkoztatás. A jogszabálysértések másik jellemző típusa a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése volt. A vizsgálatok további szempontjai alapján vizsgálták a munkaidő és pihenőidő betartását, továbbá a garantált bérminimumra és a minimálbérre vonatkozó rendelkezések érvényesülését is.

Kiemelt cél volt a feketefoglalkoztatás feltárása, erre törekedtek a legnagyobb arányt kitevő építőipari célvizsgálatok során. Az építőiparon belül ellenőrzésbe vont 2697 dolgozó közül 938 jogviszonya rendezetlen volt. Megállapították: az ágazatban ez az elmúlt három évet alapul véve javuló tendenciát jelez, persze még mindig magas, közel 35 százalékos a feketefoglalkoztatási arány.

A tapasztalatok szerint az ilyen esetek mögött legtöbbször a munkára vonatkozó szóbeli megállapodások álltak, de a munkavállaló bejelentése elmaradt. Utóbbira a leggyakoribb magyarázat, hogy a munkáltató nem tudta elérni a könyvelőjét, úgy tudta, a könyvelő megtette a bejelentést, aztán mégsem. Reggel annyi dolga volt, hogy nem ért rá, vagy elfelejtette a bejelentést, de a munkaszerződés elkészítése folyamatban van.

Az építőiparban a feketefoglalkoztatás két fő motivációja a közterhek elkerülése, továbbá elsősorban egyszerűsített munkavállalásoknál egy-egy nap bejelentése véletlenül elmaradt. S noha az építőipari ágazatban súlyos probléma a munkaerőhiány, ennek ellenére is magas a feketefoglalkoztatás aránya. Többször csak a fővállalkozó felelőssége alapján lehetett felderíteni a tényleges foglalkoztatót. Voltak azonban olyan esetek, amikor látszott, hogy bírságolás lesz a vizsgálat eredménye, az építőipari láncolatban egy bedőlés előtt álló céget próbáltak foglalkoztatóként megjelölni. Ezek az úgynevezett bukó cégek, amelyek egyébként is felszámolás, vagy kényszertörlés előtt álltak.

A feketefoglalkoztatás növekedett a gépiparban és a vendéglátásban, csökkent az építőiparban, a vagyonvédelmi és feldolgozóipari szektorban. A kereskedelemben és a mezőgazdaságban az ITM kimutatása szerint stagnált ez a típusú jogszabálysértés.