Közgazdász délután: növekedés és euró

A Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezete által rendezett fórum elején Kovács Árpád felidézte, honnan hová jutottunk. Míg 1990-ben 90 százalékos volt a GDP-arányos államadósság, és azokban az években ezzel párhuzamosan 10-15 százalékkal zuhant a bruttó hazai termék (GDP), addig mára a GDP 5 százalékos emelkedése mellett 70 százalék körüli szintre sikerült leszorítani az államadósságot. Csökkent az államháztartás hiánya, az idei prognózis 1,6 százalékra szól, a jövő évi terv pedig már csak 1 százalékot feltételez, 1 százalékos tartalékkal. Kovács Árpád elmondta, ha sikerül tartani a 4 százalék körüli gazdasági növekedést, rövidesen nulla költségvetési hiánnyal lehet számolni, és Magyarország felzárkózik a kiegyensúlyozott, nullszaldós költségvetéssel rendelkező országokhoz.

Kitért arra, hogy az állami bevételek növelésében nagy szerepe volt a pénztárgépek adóhivatalhoz történő bekötésének. Ennek hatására nőtt a forgalmiadó-bevétel, 30-ról 10 százalék alá csökkent az adóelkerülés. A globális versenyképességet tekintve az 50. helyen van hazánk, de az Európai Unión belül a magyar ipar növekedési dinamikája a legnagyobb. Az építőipar teljesítménye ugrásszerűen nőtt, megindult a vállalati hitelezés, de a gazdasági válság még elevenen élő emléke miatt a lakossági hitelezésben az uniós sor végén állunk.

A Költségvetési Tanács elnöke közölte, hogy Magyarország a sebezhetőségi rangsorban a kevésbé sebezhető országok közé tartozik, ugyanakkor a hazai gazdaságra nézve számos veszélyforrással is számolni kell.

Megkérdeztük, hogy mi hiányzik még az euró magyarországi bevezetéséhez, szükség van-e rá, illetve mennyiben függ a magyar gazdaság az uniós források beáramlásától.

– A vállalatok jelentős része euróban is elkészíti a számviteli és pénzügyi tükreit, a nagyobb üzletekben lehet fizetni euróval, a szállodákban mindenütt. Most viszont még lehetőség van a forintárfolyammal való játékra. A politika dönt majd az euró bevezetéséről, ha a mi oldalunkon lesz a döntés. A maastrichti kritériumok közül még hiányzik ehhez, hogy az államadósságot 60 százalékra csökkentsük. Ami a másik kérdést illeti, a gazdaságunk szerény mértékben függ az európai uniós pénztől. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az 5 százalék körüli GDP-növekedéshez az uniós források 0,2-0,3 százalékkal járultak hozzá. A kormányzati teljesítményeket bíráló szkeptikus vélemények ennél többet mondanak, szerintem fél százalék körüli nagyságrendet tesznek ki az uniós források. Ez korábban lényegesen nagyobb volt – válaszolta dr. Kovács Árpád.