Körkép: növekedőben a hazai halgazdálkodás

Gazdasági elemzéséből kiderül, a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások száma a 2017-es visszaesést követően növekedésnek indult. Tavaly 288 ilyen profilú vállalkozás működött az országban. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele 2016 óta egyenletesen emelkedik, 2018-ban majdnem elérte a 18 milliárd forintot. A kedvező eredményeket egyértelműen a 2018. január 1-jén hatályba lépett áfacsökkentés magyarázza. Szintén kedvező folyamatot jelez, hogy a bevételekkel párhuzamosan az alkalmazotti létszám is emelkedett, hiszen 2015-höz képest 2018-ban 247 fővel többen dolgoztak a hazai halgazdaságokban.

Szintén a cégek stabilitását támasztja alá a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban és 2017-ben 1–1 ilyen cég akadt, míg 2018-ban összesen 5), valamint azon társaságok csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak.

A piaci eredményeket leginkább befolyásoló tényező, a hazai halfogyasztási szokások ugyanakkor rendkívül lassan változnak. A hazai halfogyasztás még mindig elég erősen idényjellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak halat a hazai fogyasztók. Az éves átlagos halfogyasztás 5–7 kilogramm között mozog, ami még mindig messze elmarad az uniós átlag 20–22 kilós értékétől. Megdönthetetlennek tűnik a pontyfogyasztás túlsúlya, biztató viszont, hogy növekszik az érdeklődés a különböző feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt.

Kedvező fejlemény a szektor jövőjével kapcsolatban, hogy idén tavasszal bejelentették: a következő uniós költségvetési ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a halászati ágazatot érintő pályázati források mértéke, ami az előző ciklushoz képest 10 százalékos növekedést jelent, olvasható az elemzésben.

A halászatban hol, miben lesz leginkább szükség a növekvő uniós támogatásokra? Ez iránt érdeklődtünk dr. Németh Istvántól, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökétől. A szakember kiemelte: nagy eredmény, hogy a pályázatos támogatások intenzitása 50-ről 60 százalékra nő, továbbá az Európai és Tengerügyi Alap bevette nevébe az Akvakultúrát is.

– Ezzel elismerte az unió vezetése, hogy halat nemcsak tengerből lehet fogni, hanem halastavakban is lehet nevelni. Hozzáteszem, az előző számokat az új európai parlamentnek még meg kell szavazni. A támogatásra elsősorban az elavult régi halastavaink rekonstrukciójában van szükség, és a halászat gépesítésében. Ugyanis óriási munkaerőhiánnyal küzdünk. Nincs ember, aki húzza a hálót, nincs aki a haltisztító üzemekben pucolja a halat. Jelenleg alacsony az ágazat jövedelmezősége ahhoz, hogy ezeket a fejlesztéseket önerőből megvalósítsuk – válaszolta érdeklődésünkre a MAHAL elnöke.