Zalában is kisebb hatóanyagtartalmú szereket használhat a lakosság a rágcsálók ellen

S örök gondot okoznak rajtuk kívül a patkányok is, melyek bárhol megtelepedhetnek, ahol rendelkezésre áll táplálék, ivóvíz és megfelelő búvóhely. A rágcsálók lakossági gyérítése azonban ma már nehezebb, mert 2018. március 1-jétől az e célra használható szereket illetően jelentős változások léptek érvénybe.

Mint azt a Zala és Vas megye területén kártevőirtással foglalkozó Havasi Balázs Archibaldtól megtudtuk: ennek előzménye egy 2016-ban jóváhagyott uniós bizottsági rendelet, amely szerint a korábban forgalmazott 0,005 százalék hatóanyag-tartalmú, véralvadásgátló hatású rágcsálóirtó szerek reprotoxikusak, azaz potenciális veszélyt jelenthetnek a megszületendő gyermekre. A reprotoxikus besorolást 0,003 százalék feletti hatóanyag-tartalom esetén kell alkalmazni.

– Ezt a veszélyt úgy tudták elhárítani, hogy a lakosság számára elérhető rágcsáló­irtó szerek hatóanyag-tartalma nem haladhatja meg a 0,003 százalékot – magyarázta Havasi Balázs Archibald. – Az e feletti koncentrációjú készítményeket most már kizárólag foglalkozásszerű és szakképzett felhasználók vásárolhatják meg, használhatják fel, a lakossághoz pedig 0,003 százalék koncentrációjú, előrecsomagolt, felhasználásra kész, kis kiszerelésű termékek kerülhetnek. Fontos megemlíteni, hogy a lakossági felhasználók sem szórhatják szét kedvükre az általuk fertőzöttnek vélt területeken a veszélyes irtószereket.

Nekik is zárt dobozokat, ládákat kell használniuk, kizárólag beltéren, illetve a ház körül, a legnagyobb körültekintés mellett. Arra, hogy ez hogyan befolyásolja a rágcsálóirtás milyenségét, nem egyszerű válaszolni. Mi nem vesszük észre a különbséget, hiszen továbbra is felhasználhatjuk a 0,005 százalék koncentrációjú készítményeket. Talán most több a megkeresésünk olyan állattartó telepekről, ahol eddig maguk oldották meg az irtást. Egy biztos: a lakosságnak nehezebb csökkentett hatóanyag-tartalmú szerekkel elvégezni az irtást. Ez remélhetőleg afelé tereli majd az embereket, hogy többet foglalkozzanak a probléma gyökerével. A rágcsálók elszaporodásának gátja ugyanis nem a minél több, minél nagyobb koncentrációjú irtószer, hanem a műszaki hiányosságok javítása, a megfelelő higiéniai intézkedések, a táplálékhoz és a búvóhelyhez való hozzáférés kiiktatása. Ehhez szemléletváltás kell.

A szakembertől megtudtuk, a házi egér az embertől nem fél, így gyakori hívatlan vendég a lakásokban, főleg télen. Búvóhelyéül szolgálhat például padlás, oromzat, álmennyezet, szerelőalagút, akna, bármilyen raktározott áru, szénaboglya, farakás. Az egér két hónapos korában válik ivaréretté, a vemhesség hossza három hét, s 5-7 kölyköt hoz világra. Mindenevő, és képes a raktározásra.

A patkányok miatti megkeresések 99 százalékát pedig a vándorpatkány okozza. Bundája általában a hasi oldalon szürkésfehér, a hátoldalon bar­násszürke, de ettől eltérő színű példányokkal is lehet találkozni. Farka vastag, a testénél rövidebb. Füle és szeme a házi patkányhoz képest kisebb, orra tompán végződik. A felnőttek általában 250-300 grammosak, de akadnak félkilós példányok is. Körülbelül három hónapos korban válnak ivaréretté. A vemhesség 3-4 hét, ekkor 4-10 kölyök születik, ideális esetben évente öt alkalommal. A vándorpatkányok általában éjszaka aktívak, nappal csak ott mozognak, ahol tömeges a jelenlétük. Tanulékonyak, ügyesen másznak, ásnak, gyorsan futnak és jól úsznak. A jellemző mozgáskörletük olyan helyen, ahol a táplálék és az ivóvíz rendelkezésre áll, 30-50 méter sugarú kör, de ennek a távolságnak a tízszeresét is bejárhatják éjszakánként.

– Az egerek a lakásokba nagyon ritka kivételektől eltekintve aktív módon jutnak be – folytatta Havasi Balázs Archibald. – Élelemszerzés, búvóhelykeresés céljával, illetve ami a leggyakoribb eset ilyenkor ősszel: a hideg elől menekülve. Jellemző bejutási pontok: csővezetékek áttörési pontjai, falban lévő rések, üregek, nyílászárók melletti rések, repedések, szellőzőnyílások. A vándorpatkánynak a természetben és az ember közelében egyaránt vannak populációi, bár ezek életmódja eltér. A szabadban élők kisebbek, és inkább ragadozóként viselkednek. Emberi környezetben előfordulnak épületekben és pincékben, csatornahálózatban. Vidéken főként gazdasági épületekben és állattartó telepeken találnak kedvező életfeltételeket.

S hogy melyiket nehezebb kiirtani?

– E kérdést illetően két népszerű nézet létezik. Az egyik, hogy az egeret könnyebb kiirtani, mert nem gyanakszik, mindent megkóstol. A másik szerint a patkányt könnyebb kiirtani, mert nagy területet jár be. Valójában egyik sem a teljes igazság, minden helyzet más – jelentette ki a szakember. – Egerek irtására mérgezett csalétek, csapdák széles választéka, ragasztószerek és a szakemberek számára rágcsálóirtó hab használható. A patkányok irtására gyakorlatilag azonos módszerek vannak. Én a lakosságnak az egerek csapdázással történő eltávolítását javaslom inkább, ez a leghumánusabb megoldás. Kell hozzá egy kis ötletesség és kitartás, de ki kell használni, hogy az egerek inkább kíváncsiak, mint félnek. A patkányoknál ez fordítva van, így ott nagy sikereket nem lehet csapdázással elérni – maradnak a mérgezett csalétkek.