A zalai munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak között

A puszta adatokon kívül mi jellemzi térségünk munkaerőpiacát, erről érdeklődtünk Csonka Veronikától, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel több megyére kiterjedően foglalkozó WHC Kft. zalaegerszegi területi vezetőjétől.

– Munkánk során több éve nehéz helyzetet tapasztalunk a munkaerőpiacon, mivel egyre kevesebb a munkaerő. A munkaerő-kölcsönzésben és a közvetítésben partnereink nagy része gyártó, termelő cég, ahol nagy létszámú munkaerőre van szükség. A számokat tekintve a legtöbb dolgozót betanított jellegű munkához keresik a cégek. De nagy hiány van szakmunkásokból is – mondja Csonka Veronika.

– A betanított munka mellett milyen szakmákban keresnek elsősorban munkavállalókat a cégek? – kérdeztük.

– A szakmunkások körében a fémiparban tapasztaltuk a legnagyobb munkaerő-keresletet. Ott már több éve megfogyatkozott a képzett dolgozók száma, mivel sokan külföldön kerestek munkát. Fémforgácsolókból, lakatosokból, hegesztőkből van nagy hiány, illetve CNC-gépkezelőkből. De ugyanígy a műanyagiparban, a fröccsöntés területén is nehezen találnak jó szakembereket, itt már mérnöki szinten is hiány van. Igen nagy a hiány az építőipari szakmákban, de varrónőt sem könnyű találni ma a megyeszékhelyen. S például a targoncavezetői vizsgával rendelkező munkavállalókért is egyből kapnak a cégek. Vas megyében is hasonló a helyzet. A külföldön munkát vállaló magyarok közül jelentős az aránya a vendéglátásban, pincérként, szakácsként elhelyezkedőknek.

– Mi az oka, illetve célja a külföldi munkavállalásnak?

– Egyértelműen a hazainál jóval magasabb munkabér. Noha évről évre emelkednek a hazai fizetések, a tőlünk nyugatra levő országokéhoz képest alacsonyak. A zalai munkabérek pedig országon belüli összehasonlításban is az alacsonyak közé tartoznak, a szomszédos Vasban is érezhetően többet keresnek a munkavállalók. Egy jó szakember, legyen az lakatos, hegesztő, CNC-kezelő, a szomszédos Ausztriában a dupláját vagy a háromszorosát is meg tudja keresni, mint itthon.

– Zalában is tapasztalni, hogy a vállalkozások külföldi munkavállalókat is behívnak?

– Évekkel ezelőtt még Kelet-Magyarországról próbáltuk kielégíteni a cégek munkaerőhiányát, de négy-öt éve már a határon túlról is hívnunk kell dolgozókat. Már nemcsak a nagy létszámot foglalkoztató multi cégekhez érkeznek külföldiek, hanem a 150-200 fős középvállalkozásokhoz is. Döntően fizikai munkára jönnek, de már megjelentek szellemi munkakörökben is. Elsősorban harmadik szomszédos országból jönnek külföldiek, jellemzően Szerbiából és Ukrajnából. A motivációjuk ugyanaz, mint a tőlünk kiáramló dolgozóké, a munkabér. A külföldiek természetesen megkülönböztetés nélkül ugyanazt a bért kapják, mint a hazai dolgozók, ebben nem lehet különbség, de Ukrajnához képest nálunk körülbelül háromszorosak a munkabérek – mondta a területi vezető.