Egészségturizmus: A közeljövőben fejlesztenék a zalai gyógyhelyeket

Erről is beszélt dr. Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség egészségturizmusért felelős igazgatója. Mint utalt rá, a turizmus gazdasági jelentősége még ennél is nagyobbnak tekinthető, hiszen a bevezetőben említett számok nem tartalmazzák a háttérben dolgozó szolgáltató cégeket, vállalkozásokat.

Kiemelkedő szerepben az egészségturizmus

Előadásában arról is szólt, hogy a 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség feladata a stratégia meghatározása, a fejlesztések szakmai tervezése, összehangolása, az országmárka megalkotása, valamint kutatás, elemzés, képzés. A szakember a közelmúltban megtartott első egerszegi utazási kiállításon számolt be szakterületének helyzetéről. Hangsúlyozta, a hazai idegenforgalmon belül kiemelkedő szerepet visz az egészségcélú turizmus, amely egész térségek megélhetését, fejlődését biztosítja. A gyógyfürdők különösen ott kaptak fontos szerepet és erősödtek meg, ahol más ipari vagy mezőgazdasági tevékenység nem volt meghatározó. Ezért az egészségturizmus szolgáltatási területén találták meg sokan a munkalehetőségüket.

Magyarország vonzó célpont

A számok azt mutatják, hogy Magyarország vonzóbb turisztikai célpont, mint eddig bármikor. Tavaly a vendégéjszakák száma már elérte a 29,5 milliót, három évre visszatekintve pedig évente több mint tíz százalékkal bővült a kereskedelmi vendégéjszakák száma. Az adatokból kitűnik, hogy 2010-hez viszonyítva ez 51 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 47, míg a külföldieké 55 százalékkal nőtt. A növekedésben szerepet játszott a Széchenyi pihenőkártya elterjedése, a belföldi jövedelmek növekedése, tette hozzá az igazgató. Példaként említette, hogy a fürdőknél 2016-ban 4,4 milliárd forint értékű szolgáltatást fizettek Szép-kártyával. Abban az évben egyébként 64,2 milliárd forintot költve el 28,8 millió látogató fordult meg a 210 településen található 225 turisztikai jelentőségű fürdőben (köztük 98 minősített gyógyfürdő), amelyek egy időben 252 ezer vendéget fogadhatnak. Fontos adat, hogy a külföldi vendégek 13 százaléka bevallottan egészségügyi céllal érkezett. A fejlődés lehetőségét mutatja az is, hogy a 18 ezer embernek munkát adó magyarországi fürdők átlagos éves kapacitás-kihasználtsága 31,3 százalék volt. Hazánkban egyébként 1453 termálvízkutat tartanak nyilván, 33 településen 34 minősített gyógyhely található, a minősített gyógyszállók száma 40.

Az igazgató rámutatott, 2016-hoz viszonyítva tavaly a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának 6,5 százalékos növekedéséhez képest a bevételek lényegesen jobban, mintegy 16 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelzi, hogy nőttek az átlagárak. Ezzel pedig a szálláshelyek jövedelmezőségi helyzete javul, kezdünk felzárkózni Ausztriához, ahol többszörösét kérik a magyar áraknak. A hazai fizetőképes kereslet növekedésére utal, hogy a határ mentén, de az osztrák oldalon található fürdőknél egyre több magyar vendég bukkan fel. Ugyanezt jelzi az is, hogy az emelkedő árak dacára többnapos ünnepekkor, hosszú hétvégéken megtelnek a hazai kereskedelmi szálláshelyek, különösen a wellness szállók. A bevételek növekedése viszont megteremti a magasabb színvonalú szolgáltatások, emelkedő bérek fedezetét, mutatott rá.

Fejlesztéseket terveznek Zalában is

Az igazgató beszélt a korábbi fejlesztések anomáliáiról is, ezért most már csak olyan projektek támogathatók, amelyek hosszú távon gazdaságosan működtethetők. Megmutatkozik ugyanis annak a hátránya, hogy az elmúlt 15 évben csak új beruházásokra lehetett uniós támogatásokat elnyerni, és nem volt lehetőség arra, hogy a már működő létesítményeket korszerűsítsék, hozzák azonos színvonalra. Ez tetten érhető a szolgáltatások minőségében, elérhetőségében. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a fürdők, kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése mellett az adott településen elérhető szolgáltatásokat is bővíteni kell, hogy a vendégek a szabadidejüket is megfelelő módon, tartalmasan tölthessék el. Ezt célozza a különböző szolgáltatók közötti megállapodások rendszere, amikor egymást ajánlják a vendégnek, akár csomagban is kínálják a különböző turisztikai, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket. Mégpedig a közös cél érdekében, hogy a vendég jól érezze magát. Ez a szövetkezés hazánkban még gyerekcipőben jár, de jó példát láthatunk erre a komplex szolgáltatásokat kínáló együttműködésre a szomszédos Ausztriában, tette hozzá.

A közeli célok közül megemlítette, hogy pár éven belül az összes vidéki szálláshely megújulhat, folytatódik a balatoni, Tisza-tavi és Dunakanyar menti strandok korszerűsítése. A gyógyhelyek fejlesztésében szerepel az évente 1,1 millió vendéget fogadó hévízi, a közel 600 ezer látogatót kiszolgáló zalakarosi gyógyfürdő s várhatóan Kehidakustány is.

A turizmusfejlesztési stratégia célkitűzései szerint 2030-ig az ágazat teljesítményének el kell érni a GDP 16 százalékát, 450 ezer főt foglalkoztatva, miközben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma megduplázódik.