2024.03.24. 13:00
Virágvasárnapra virágok és barka
A virágvasárnapot megelőző hetet virághétnek nevezték, a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagok vetésére. A húsvéti ünnepkör a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik, ezt követi a nagyhét, a húsvétvasárnap, a húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul. A nap jelentőségéről Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója beszélt.
Forrás: Gyanó Szilvia
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, Magyarországon barkát szentelnek e napon a templomban. A barka a bibliai pálmaágat helyettesíti: Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásakor pálmaágakat és virágokat hintettek a lába elé.
– A virágvasárnapi barka fontos szentelmény, rontáselhárító szerepet tulajdonítanak neki – mondta Gyanó Szilvia. – A villámcsapás és a tűzvész ellen védi meg a házat, ezért szokták „szalma alá” – tetőzsúp alá – tenni. De volt, ahol tilos volt bevinni a házba, ezért került a rag alá. Villámláskor a barkát szentelt gyertya lángjánál meggyújtották és imádkoztak mellette. A virágvasárnapi szentelt barka hamujával szoktak következő év hamvazószerdáján a katolikus templomokban hamvazkodni.
A néprajzkutató hozzátette: a múzeum fotótára több olyan felvételt is őriz, mely alulról örökíti meg a zsúptetőt, és szalmába tűzött, baj- és rontáshárító szentelmények – így szentelt barka is – szerepelnek rajta. A szokás általánosan elterjedt volt még az 1950-60-as években is egész Zalában, de a környező somogyi területeken is.
