Fagyöngy, a kedvelt téli dekoráció

Amikor beszereztem az idei fagyöngycsokrunkat, gondolkodtam: mi lenne, ha mégis a bejárati ajtó fölé akasztanám és ott borulnék majd a gyermekeim nyakába, ha hazaérkeznek. Igaz, az angolszász szokások szerint a csókolózás a szerelmeseknél előírás, feltéve, ha szeretnék, hogy az egymás iránti lángolásuk örökké tartson. Az izgalmas hagyomány állítólag az ősi görög szaturnália ünnepeken, a téli napforduló idején kezdődött, amikor Szaturnusz isten tiszteletére borostyánnal és fagyöngycsokrokkal díszítették a házakat, remélve, hogy az örökzöldek varázslattal biztosítják az ott élők védelmét. Más feljegyzések szerint viszont az ókori skandináv mitológia idején vált a romantika szimbólumává, az észak-germán, svéd, norvég, finn népek 17. és 18. században gyakorolták nagy intenzitással a fagyöngy alatti csókolózást, a szokás tőlük terjedt át egész Angliára. A fagyöngy alatti csók kötelező volt, megtagadása balszerencsét hozott a vonakodó fejére. Az ókori kelták és germánok ezen kívül is misztikus erőt tulajdonítottak a fagyöngynek, előszeretettel használták rituális szertartásaikon. Hazánkban és a környező országokban évszázadok óta a szerencsétlenség, a betegség és az erőszak elleni védelem szimbóluma, a hiedelem szerint "elűzi a szellemeket". Sokáig úgy vélték, természetes afrodiziákum tulajdonságokkal bír, ezért a termékenység "varázslására" is használták.

A Viscum népes nemzetség, körülbelül 110-141 fajból áll, közel kétharmaduk Afrikában és Madagaszkáron, egy részük pedig trópusi Ázsiában tenyészik. Eurázsia mérsékeltebb övezeteihez a Viscum album csoportba tartozó néhány faj alkalmazkodott, ezeket általában a termése formájára utalva fagyöngynek nevezik. A fák föld feletti magasabb, "légi" részein tenyésznek, lényegében félparazita cserjék. A növénynek nincs gyökere, haustóriumokkal, gyökérszerű képződményeivel furakodik be mélyen a fák ágaiba, hogy onnét szívja el a vizet és a szervetlen anyagokat, viszont fotoszintetizál, vagyis "főz magára", csak az alapanyagot lopja. Ezzel persze alaposan legyengíti a gazdafát, nagy súlyával le is törheti az ágát. Ha észrevesszük, hogy megtelepedett a gyümölcsfánkon, mielőbb távolítsuk el, ha lehet, a megszállt ággal együtt vágjuk le, vagy jó mélyen véssük ki, mert a legapróbb darabkája is kihajt. Ilyenkor télen, a csupasz ágakon könnyebb észrevenni és eltávolítani zöldellő betolakodót. Írjuk a javára: hálából télen, amikor a lombhullató fa levél nélkül vegetál, a fagyöngy az általa készített táplálék egy részét visszaadja.

A Viscum album fontos gyógynövény. Rudolf Steiner osztrák polihisztor és Ita Wegman holland orvosnő az 1900-as évek elején vezette be alkalmazását a kiegészítő onkológiai terápiában. E kezelések mellett a népgyógyászatban lépbetegségek, menstruációs problémák, meddőség, szív- és érrendszeri betegségek, fekélyek és epilepszia gyógyítására is használják. A növény számos farmakológiailag aktív vegyületet tartalmaz, például aminosavakat, flavonoidokat, fenolsavakat, poliszacharidokat, terpenoidokat, viszkotoxinokat, lektineket találhatunk benne. Ősidők óta ismert és használt természetes medicina, a régi görögök is nagy becsben tartották, Hippokratész a levelekből és a hajtásokból a lépfene ellen készített főzetet. A házi használata viszont nem ajánlott. A fagyöngy bogyói erősen mérgezőek, a gyógyszeripar vérnyomáscsökkentő, daganatellenes és immunstimuláns orvosságokat állít belőle elő. Fagyás elleni kenőcsöt viszont akár mi magunk is készíthetünk: a frissen szedett bogyóknak nyomjuk ki a belsejét, keverjük disznózsírba, ezzel kenegethetjük a fagyott testrészeket. Az Isztria egyes vidékein a komovica brandybe, a híres szőlőpálinkába fagyöngylevelet áztatnak. A "biska", a hírhedt gyógypálinka, az ős isztriai varázsital egyszerű pálinkából, négyféle gyógyfűből és fehér fagyöngylevélből készül. A készítésének interneten forgó házi receptje: 30-40 darab alaposan megmosott fagyöngylevelet önts le 1 liter finom pálinkával, tartsd három hétig sötét helyen, szűrd le, és máris kész a saját fagyöngypálinkád.