A második gyertya - a remény

Az advent a keresztény vallás szerint pontosan meghatározott napon kezdődik és négy hétig tart, magában foglalva négy vasárnapot. Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnapon veszi kezdetét és december 25-ig tart. Az adventi időszak pontosan december 24-én ér véget, napnyugta után. De mit is ünnepelünk adventkor? Az advent az Úr megérkezésére való felkészülés időszaka, amikor a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít.

Egykor az adventi időszakra jellemző volt a böjt is, amely a húsvéti nagyböjttel ellentétben nem volt olyan szigorú. Ami az étkezést illeti, a katolikus körökben korábban a heti három nap volt kötelező: szerda, péntek és szombat, ilyenkor tilos volt húst és tejtermékeket fogyasztani. A szigorú böjt később két napra (szerda és péntek) csökkent. Ebben az időszakban kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, és lakodalmat sem tartottak. A kocsmákban csak az átutazó vendégeket szolgálták ki. Ennek hagyománya a 20. század közepén eltűnt.

Szinte mindenhol az egyházi liturgiákat népszokások és a babonák betartása egészítette ki. Ilyen többek között az adventi koszorú, amelyet először valamikor 19-20. században készítettek. Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyományoknak szeretnénk megfelelni, akkor a koszorúra három lila és egy rózsaszín gyertyát tegyünk.

A koszorún minden egyes gyertyának saját jelentése van:

1. Az első gyertya Ádámot és Évát szimbolizálja, akiknek Isten elsőként ígérte meg a megváltást; ezért ez a gyertya a hit jelképe.
2. A második gyertya a zsidó népet szimbolizálja, akiknek Isten megígérte, hogy közülük való lesz a Messiás; ezért ez a gyertya a remény jelképe.
3. A harmadik, rózsaszínű gyertya Szűz Máriát szimbolizálja, aki megszülte Jézust; ezért ez a gyertya az öröm jelképe.
4. A negyedik, utolsó gyertya Keresztelő Szent Jánost szimbolizálja, aki Jézus közelgő eljöveteléről és a bűnbánatról prédikált a népnek; ezért ez a gyertya a szeretet jelképe.

Az adventi időszak a keresztények szemében a Jézus eljövetelére való várakozás és lelki felkészülés ideje, amikor a fenti négy tulajdonságot, a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet kell erősíteniük magukban. Az utolsó vasárnap a négy gyertya együttes lángja a Jézus születésekor szétáradó világosságot, azaz ezeket a tőle kapott erényeket testesíti meg.

A gyertyák színeinek külön jelentésük van, ugyanis hagyományosan három lila és egy rózsaszínű gyertya áll a koszorún. A katolikus vallásban a lila szín a bűnbánat, a rózsaszín az öröm színe.

Manapság az üzletekben nem olyan elterjedt a lila és rózsaszín adventi koszorú, pusztán azért, mert ebből a két színből nehéz a mai elvárásoknak megfelelő, szép és ízléses asztali dekorációt készíteni. Egyszínű gyertyák esetében a harmadik szál különlegességét egy kis szalaggal vagy egyéb dísszel szokták jelezni. Jóllehet, a többi közül eltérő gyertyát sokan utolsóként gyújtják meg, akik nem ismerik a koszorú szimbolikáját.

(Forrás: https://lexiq.hu)