A spanyol, a kék és a kispöckű – őszi csupaszcsiga-invázió

A csiga-szexről jutott eszembe, hogy a hazánkba nemrég behurcolt mezítelen puhatestűt, a magyarul "kispöckű" utónévvel illetett fajt (hivatalos titulusa: Ambigolimax parvipenis) a hímvessző kis méretére és a pénisz függelékének hiányára utalva nevezték el. A hivatalos "A. parvipenis" név etimológiája a "parvus penis" (kis pénisz) származéka. Bevallom, ezen információkra a szakirodalom, s nem a begyűjtött csigák közvetlen tanulmányozása során tettem szert, eddig még nem jutott eszembe, hogy élőben is megvizsgáljam a testi felépítésüket. Pedig a csigák érdekes állatok. Puhatestűek (nincs gerincük, csontozatuk) és haslábúak. A testük 3 részre tagolódik: fej, láb, zsigerzacskó. A fej folyamatosan megy át a haslábba, az ellaposodott, erős izomzattal ellátott testrészbe. A fejen találhatók az érzékszervek, a páros szem és a tapogatók - a szárazföldi csigáknak két pár tapogatójuk van, a hosszún helyezkednek el a szemek, a másik a tapogatószerv. A hosszú tapogatókon lévő szemek előre és hátra is széles látóteret biztosítanak, így gazdáik idejében észreveszik a veszélyt, igaz, elfutni még egyet sem láttam, de visszavonulnak, ha van házuk, abba, ha nincs, egy levél vagy rög alá. A szájnyílás és a talp széle között található a nagy talpmirigy, aminek váladéka, nyálkája teszi sikamlóssá a hasláb felszínét, az állat ezen a nyálkán csúszik, az izomzat periodikus összehúzódása biztosítja az araszoló mozgást. A későn ébredő kertészek reggelente már csak ezt a megszáradt nyálka-mászásnyomot láthatják a tarrá rágott növényeik körül.

A zsákszerű kinövésben, a zsigerzacskóban helyezkedik el a belső szervek közül a csiga emésztő berendezése, oldalról egy bőrredő, a köpeny borítja - a köpenyüreg van összeköttetésben a külvilággal, ebben helyezkedik el például a légzőszerv (szárazföldi csigánál a tüdő), ebbe torkollanak az emésztő, a kiválasztó és az ivarszervek kivezető nyílásai. A legtöbb puhatestű zsigerzacskóját héj, csigaház védi. Bár laikus számára a formáját nehéz elképzelni, de természetesen van szívük, vérkeringésük, "vesécskéjük" és idegrendszerük is. A meztelencsigák háza nagymértékben redukálódott, az kívülről nem látható, csupán a hátoldalon, a bőr alatt elhelyezkedő csenevész meszes lemez formájában maradt meg. Hosszú, megnyúlt testük hátoldalán hosszanti lefutású bőrtaraj alakulhat ki, köpenyük elülső része, mintegy pajzsot alkotva ráborul a nyaktájék hátoldalára. A pajzs közepe mögött jobb oldalon helyezkedik el a köpenyüregbe vezető légzőnyílás. A belső szerveket védelmező héj hiánya miatt nedves környezethez kötött állatok - nappal legfeljebb esős időben láthatók, egyébként párás rejtekhelyre húzódnak vissza.

A Magyar Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai több új meztelen-csigafaj hazai megjelenésére figyelmeztettek. Kutatómunkájuk során a foltos-, a hódító-, a kétsávos-, a kispöckű- és a tarajos meztelen csigák után 2020-ban azonosították a hazai faunában addig nem ismert, mára sajnos országszerte előforduló feketefejű meztelen csigát és a malaccsigát, s ezzel összesen hétre emelkedett a hazánkban megtalálható új meztelencsiga-fajok száma. A szakemberek szerint a behurcolt csigafajok nagy része valószínűleg külföldről behozott cserepes növényekkel, azok gyökere között megbújva érkezik.

A meztelencsigákat többnyire ádáz kártevőként tartjuk számon. Pedig nagyobb részük ártalmatlan, fontos részét képezik a hazai faunának, fontos szereplői a biodiverzitásnak. Sőt, van közöttük egy védett faj is: a kárpáti kék meztelencsiga, a Bielzia coerulans. Fenyő és lombhullató erdők avarjában él, táplálékául gombák, zuzmók és bogyók szolgálnak. Természetvédelmi értéke 5 ezer forint.