Szijártó Zsófia malajziai beszámolója – Nagyvárosi kulturális olvasztótégely és vadregényes dzsungel kontrasztja

„Az ezerarcú Srí Lanka után, az utunk második állomásaként, egy kulturálisan szintén sokszínű, ugyanakkor sok újdonsággal kecsegtető ország következett, mégpedig Malajzia. A fővárosba, a modern Kuala Lumpurba érkeztünk meg, amelyet pár nap alatt sikerült elég jól felfedeznünk. Srí Lankával összehasonlítva, hatalmas volt a kontraszt, főleg a hatalmas felhőkarcolókat elnézve. Szerintem a főváros, s egyben az ország varázsát az adja, hogy egy igazi kulturális olvasztótégely. Kuala Lumpurban például indiai és a kínai negyedeket is találunk, amelyek igazán hangulatosak. Ez a sokszínűség egyébként remekül megfigyelhető a gasztronómiában is. Míg Srí Lankára inkább az indiai ízek voltak jellemzőek, addig Malajziában már a távol-keleti konyhák is megjelennek, úgy mint a thai, a kínai vagy a koreai. A legbizarrabb nyalánkságot, a vörösbab pürével kínált édes jégkását, Malajzia nemzeti édességét, mi is megkóstoltuk.

Korábbi utazásairól ITT írtunk.

Sajnos a malajziai önkéntes projektet, melynek keretében bambuszból építettünk volna házakat, visszamondta a fogadó oldal, mivel az aktuális önkéntesek maradni szerettek volna. Ez elég kellemetlen volt, főleg azért, mert az utolsó pillanatban jeleztek. Ebből kifolyólag újra kellett terveznünk, így végül költséghatékonyság szempontjából úgy döntöttünk, hogy egy hónap helyett csak bő két hetet tartózkodtunk Malajziában.

Mivel a következő célunk Thaiföld volt, így észak felé haladtunk tovább. Pár napot a csodálatos Cameron Magasföldön töltöttünk, ahol felkerestünk például egy vadregényes, mohás erdőt és csodálatos teaültetvényeket is. A főváros „betondzsungele” után jól esett újra a természetben lenni. Az egyik kisvárosban még egy kürtőskalácsot kínáló cukrászdást is találtunk, amely nem várt örömöt okozott. 

Az utolsó napokat a Langkawi-szigetcsoportnál, tehát az óceánparton, a thai határhoz közel töltöttük. Itt ért minket a húsvét is. Amikor külföldön tartózkodom, akkor is igyekszem elegendő figyelmet szentelni a magyar hagyományoknak, így Malajziában is törekedtem arra, hogy a körülményekhez képest megvalósuljon a húsvéti reggeli. Sonkát lehetetlen küldetés volt beszerezni, de főtt tojás került az asztalra, sőt még péksütemény, egyfajta kalácsféleség is, amelyet nagyon nehéz beszerezni, hiszen nem igazán fogyasztanak a térségben kenyeret” – írta Zsófia.

Legközelebb a thaiföldi élményekkel folytatjuk.

Korábbi cikkünk ide kattintva olvasható.