Szlovénia Velencéje az isztriai földnyelven

2023.07.01. 15:30

Palazzók, amelyek a közeli sólepárló bevételeiből épültek

A szépen megőrzött épületein látszik az itáliai mesterek keze-nyoma. Szlovén Velencének is nevezik az elbűvölő városkát.

Mihovics József

Piran tengerre nyiló főtere.

Az utcákon most is gyakori a talján szó, a helyiek megőrizték kétnyelvűségüket, sőt sokaktól a horvát sem idegen. Elragadó a táji és kulturális sokszínűség. Mintha egy képeslap elevenedne meg előttünk. A márvány borítású, tágas főtér a rá vetülő nap fényétől még fényesebbnek tűnik, s az esti kivilágítás is ragyogó ruhába öltözteti a központot, amelyet a hely nagy szülöttjéről, Giuseppe Tartiniről nevezték el. A 18 századi ((Piran, 1692. április (8. – Padova, 1770. február 26.)) kalandos életű zeneszerző és virtuóz hegedűművész szobra 1896 óta áll a város szívében, a szülőháza közelében.

A velencei vörösben pompázó, helyi lánynak emelt épület
Fotó: Picasa

A színes, reprezentatív palazzók (épületek) sorából, velencei vörös színével és sarokerkélyével kiemelkedik a 15. században épült ún. Velencei Ház. Ezen kőbe vésve olvasható a felirat: Lasa pur dir (magyar jelentése: beszéljenek csak), amely egy fiatal helyi lány és egy gazdag velencei kereskedő szerelméről árulkodik. A tehetős üzletember beleszeretett a szépséges, de szegény hölgybe. Mivel az illető a távoli útjai miatt nem tudott állandóan az imádott lény mellett maradni, háromszintes házat építtetett neki. Az irigyek szájukra vették a párt, ezeknek szólt a kőbe vésett üzenet, azaz hadd beszéljenek csak…

Olasz nyelvű üzenet a szerelmespár irigyeinek,  Beszéljenek csak

A mólón aznapi zsákmányukat szortírozó, kék-fehér csíkos pólókban feszítő halászok kötik le az őket ráérősen szemlélődő turisták figyelmét. A hamisítatlan mediterrán hangulat részét képezik a központból hegynek kapaszkodó sikátorok, amelyek egészen az egykori várfalig folytatódnak. A szűk utcácskákban a házak között, a déli hagyomány szerint, frissen mosott ruhadarabok száradnak. A praktikus itáliai gyakorlatot követve itt is a lakott hely külső határában alakítottak ki nagy autóparkolót, onnét közelíthetők meg gyalog a látnivalók.

Giuseppe Tartini zeneszerző és virtuóz hegedűművész szobra 1896 óta áll egykori szülőháza előtt

A település múltja iránt alaposabban érdeklődők betérhetnek a Tengerészeti Múzeumba. A tovább haladók a magasba nyúló Szent György templom tornyát követhetik. Séta közben engedünk a csábításnak, s fellépcsőzünk a toronyba. Föntről feltárul az egész város és a tenger. Sőt tiszta időben jószerivel három országba is elláthatunk: balra a horvát Isztria tűnik fel, jobbra pedig az olasz Alpok kontúrjai Piran a 19. század végén, a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia egyik virágzó városa volt, több lakossal mint a kikötőjéről ismert, akkori Koper. Piran hivatalos testvérvárosa Keszthely 1998 óta. A görög időkben, úgy kétezer évvel ezelőtt a hellének az itteni földnyelv (éles kiszögelés) mellett hajóztak el az Aegida kolóniájuk felé, amely a mai Koper területén lehetett, s útközben lángokat pillantottak meg a part mentén. Pyros jelentése tűz, ebből ered a település neve…

Száradó ruhák az utcán

Mi nem a vízen, hanem gyalog indulunk a közeli természeti tűneményhez. amelynek a neve Hold öböl, szlovénül Mesečev zaliv. A három kilométer hosszú túraösvény könnyedén bejárható , kisgyerekes családoknak is remek lehetőség a szabadban való kikapcsolódáshoz. Csodás, érintetlen strandok mellett haladunk el. Ezek közül szépségével kitűnik a szlovén tengerpart egyik legszebb fürdőhelyének titulált Moon Bay (Hold öböl), amely a képeslapok állaandó szereplője. Alattunk az érintetlen, békés strand, a szemközti túlparton zalai domboldalakra emlékeztető szőlőskertek, amelyek olívaültetvényekkel váltakoznak. Ezek, együtt a közeli tengeri sólepárlóval jelentették a vidék fő megélhetését jelentették egykoron. A látvány, a festői kilátás itt is megállásra késztet. A tenger szépsége és a tengerpart rejtett zugai elvarázsolnak.

Olasz, szlovén és horvát településeket köt össze a kerékpárút

Tulajdonképpen egy meredek, majd száz méter magas szirt tetején botorkálunk, amely félkör-szerűen a szóbanforgó égitestet formázza. A maga nemében egyedülálló természeti képződmény a 130 kilométer hosszan elnyúló Trieszti öböl része, az olasz Grado és a horvátországi Savudria között. Az évezredek során egymásra rakódott tengeri üledékből képződött sziklás magaspart aranybánya a geológusok számára, akik egyhelyütt tanulmányozhatjájk a földtöréneti korszakok lerakódásait. Minket inkább az orom alatt elterülő fürdőhelyek vonzanak, lett légyenek azok homokosak, aprókavicsosak avagy sziklásak. Ez útóbbiakból leginkább fejes ugrással lehet a vízbe csobbanni. Az óvatosabbak lépcsőkön vagy fémlétrán leereszkve is célt érhetnek. A hirtelen mélyülő víz okán a hely inkább a jól uszoknak ajánlható.

Futásra, kocogásra is ideális hely a partmenti kerékpárút

A környék kerékpárral is bejárható. Bringázni az egykori keskeny nyomtávú vasútvonal mentén felszedett sínek helyén lehet. A Parenzana vasútvonal az 1902-ben épült, s a második világháború után megszűnt. Sokáig kihasználatlanul állt, mígnem megnyitásának századik évfordulóján, 2002-ben megindul revitalizációja, EU projekt keretében. Az egészség és barátság útja nevet kapta.

A 123 km hosszan kiépített kerékpárút három országot köt össze: az olasz Triesztet, a szlovén Pirant és a horvátországi Porec-cset. Az nyomvonalat viaduktok, alagutak teszik különössé, nem is szólva más táji szépségérő. Ki-ki nyilván a számára megfelelő távot célozza meg. Választhatja az ehelyütt megszokott botos gyaloglást (angol neve Nordic walking), vagy a kocogást.

A sporni dio felirat mutatja a két ország közötti vitatott területet

Piran egyetemi város, része az Unió a Mediterrán Térségért (EMUNI) nevű univerzitásnak, amely 2008-ban alakult meg a barcelonai kulturális projekt keretén belül. A felsőoktatási és kutatási célú központ a Fölközi Tenger térségének országai tömöríti.

 

Öböl, amely újabban elválaszt

A múlt század nyolcvanas éveiben Jugoszlávia az utolsókat rúgta. Akkor még nem lehetett tudni, mennyi Szlovénia részesedése a nagy Adriából. Az egykori föderatív államalakulat szétesésével végül is 46 kilométernyi jutott neki, szemben a horvátországi 1777 kilométerrel, ami több mint ezen az oldalon található Albánia és Montenegro (Crna Gora) partja együttvéve. Nem csoda, hogy a szlovénok többet akarnának, s ez ügyben nemzetközi bíróságon keresik igazukat. A vitatott pont a Pirani/Savudriai öböl, ahol mindkét fél szélesebb korridort (kijáratot) szeretne a nemzetközti vizekre és vele együtt kiterjedtebb halászati jogot. Úgy tűnt, a vita a határok schengeni átjárhatóságával rendeződik, ám ez eddig nem történt meg .

A teljes öböl (parti beszögelés) 19 négyzetkilométeren, 6 és fél kilométer hosszan és átlagban 5,2 kilométer szélesen terült el. Átlagos vízmélysége 20 méter. Része a sokkal nagyobb Trieszti öbölnek, amelynek teljes vízfelülete 550 négyzetkilométer. Minden rendben volt addig, amíg a horvátok és szlovénok szabadon, korlátozás nélkül halászhattak és hajózhattak az egész tengeren. Tartott ez 1991-ig, amikor mindketten kiléptek a jugoszláv föderációból. A szétválást követően a szlovénok rájöttek arra, hogy gyakorlatilag nincs elég kijáratuk a nyílt tengerre és a nemzetközi vizekre.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!