Somogyi kertbarátaiknál jártak a zalaegerszegiek

A közösségük 55 éves születésnapjára készülődő Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület tagjai a hét végén az 50 éves jubileumát tavaly ünnepelt Nagyatádi Kertbarátok Egyesületéhez látogattak.

Mivel kapcsolatuk a megalakulásuk utáni első években kezdődött, a két civil szervezet barátsága is közelít a fél évszázadhoz. Tavaly a nagyatádi amatőr kertészek, szőlészek látogattak Zalaegerszegre, az idén a zalaiakon volt a sor, s utaztak el Somogyországba. Miután az ötvöskónyi főhadiszálláson magukhoz vettek némi muníciót, a kisvárossal szomszédos települést, Lábodot ölelő rengetegbe indultak, s autóbuszukkal az árnyas erdei utakon haladva meg sem álltak a Lábodhoz tartozó nagysalléri turisztikai központban kialakított Báró Schell József vadászati és természeti emlékparkig. A látogatóknak Mihály Betta agrármérnök bemutatta a múzeum kincseit; a névadó: a vadászrajzművészet jelentős alakjának képei mellett a környék vadjainak preparátumaiból, kapitális trófeáiból, illetve a vadgazdálkodási terület emlékezetes vadászatait megörökítő fotográfiákból rendezett tárlatot is. A Lábodi Vadászerdészet romantikus erdei turistaútjain busszal kellemesen zötykölődve, a halastavak mentén a tanösvényen gyalogolva értek a Petesmalmi Vidratanyához. A nagyzsilip túloldalán mesterségesen kialakított, de a természetes vidrakotorék minden részletét hűen utánzó kifutóban élő két mentett, maradandó sérülés miatt szabad életre képtelen vidra uzsonnáját is megcsodálhatták. A nagy népszerűségnek örvendő, Boni és Tomika névre hallgató két mentett vidrafiúnak számos fajtársa él a tórendszerben. Belső-Somogy amúgy európai "vidranagyhatalom", a Balaton és a Dráva között húzódó erdei tavas területek láncolata igazi vidraparadicsom, ami védelmet, búvóhelyet és elegendő élelmet biztosít a Nyugat-Európából már szinte teljesen eltűnt menyétféle ragadozónak. A vidrapark egyben sérült, elárvult vidrák, illetve más mentett emlősök, madarak - például gólyák menhelye is egyben. A zalaegerszegi kertbarátok közül többen elhatározták, hogy családi programként visszatérnek majd a vidraparkba, hiszen a tavak körül a 2 kilométeres tanösvényen kunyhókból, magas kilátókból megfigyelhető a háborítatlan természet és annak gazdag élővilága.

Amúgy nem véletlen a "vadászerdészet titulus", Lábodon a művelődési házban is megcsodálható egy vadászati és vadásztörténeti kiállítás, ugyanakkor a faluban élők őrzik a népi hagyományokat is: darabokra szedték és újra felépítették a roskatag, eredetileg 1889-ben épült talpas házat és tájháznak rendezték be. Jónak tűnik az ötlet: az eredeti, döngölt föld helyett téglából készítették a padlózatot, így az érdeklődők nem csak az ajtóból benézve csodálhatják a néprajzi gyűjteményt, kézbe is vehetik a régi használati eszközöket. Lábodon a kertbarátok még letesztelték a Hoffmann-cukrászda fagyiját is, majd a program a nagyatádi művelődési központban folytatódott. Bokor János elnök a nagyatádiak nevében a két egyesület közel fél évszázados kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, Mrakovics Miklósné pedig a zalaegerszegiek ajándékával lepte meg a vendéglátókat. A napot közös vacsorával és a hagyományoknak megfelelően éjszakába nyúló táncmulatsággal fejezték be.