A vadgesztenye az év gyógynövénye

Mint írják: a vadgesztenye, másnéven bokrétafa, lógesztenye a Balkán térségben, Elő-Ázsiában honos. Nálunk dísznövényként ültetik, gyakori útsorfa. Zalában Keszthelyt díszítik nagy számban vadgesztenyefák, amelyek az 1910-es években jelentek meg a Festetics család jóvoltából, s a város helyi értékei közé tartoznak. Az utóbbi időben elterjedt betegségei ugyanakkor komoly kihívás elé állítják a fasorok kezelőit, és az éghajlatváltozással járó nyári forróság és szárazság sem kedvez a növénynek.

Gyógynövényként manapság jellemzően a vadgesztenye magját használják különféle készítmények alapanyagául, ismertette a terméktanács. Nálunk a vadgesztenye gyűjtött, nem pedig termesztett gyógynövény, és bár gyűjtése az utóbbi években főként nemzetközi piaci trendek miatt stagnál, így is a legfontosabb gyűjtött fajok közé tartozik. A fajok közül egyedül a fehér vadgesztenye, vagy közönséges vadgesztenye alkalmas gyógynövénynek. Kizárólag frissen szabad szedni: a napok óta földön heverő magok nem alkalmasak további feldolgozásra.

A tüskés burok alatt található magot régen lóeleségként és a lovak köhögésének enyhítésére használták. A lógesztenye elnevezés is innen ered. Levele a népi gyógyászatban köhögéscsillapítóként, bélhurut, belső vérzések gyógyítására, külsőleg pattanásos bőr kezelésére szolgált. A vadgesztenye kérgét kelések, bőrbántalmak ellen alkalmazták. Malária gyógyítására a kínafakérget is helyettesítették a szárított kéreggel. A vadgesztenye kéregből kivont eszkulin külsőleg összheúzószer, és napvédő készítmények alkotórésze. A magot a népi gyógyászat főként vizenyők, értágulatok, lábszárfekély, ödémák megszüntetésére alkalmazta, a modern fitoterápiában hasonló területeken használják ma is. Már bizonyított, hogy a vadgesztenye-készítmények csökkentik a visszeresség okozta panaszokat. A magból az ipar zsírosolajat, alkoholt, cserzőanyagot, valamint dextrin ragasztóanyagot is előállít, szaponintartalma révén mosószer is készíthető belőle, írták a honlapon.