A zalaegerszegi nagytemplom orgonája az utolsó napjait éli Pécsett

Mintegy 14 ezer munkaóra volt a hangszer megépítése, tájékoztatott az építőmester.

– Ebből a műhelymunka 12 500 óra volt, és a helyszíni felépítés 5-6 embernek négy hétig tart majd. A hangszer műhelyi bontása után két hattonnás, egyenként 7 méter platóhosszúságú teherautóval juttatjuk el a hangszert a templomba. Az orgona nagyobb alkatrészeit a karzatlépcsőn nem tudjuk felvinni, ezért egy darut kell építenünk a karzat elé, hogy csörlő segítségével juttassuk fel a kórusra az orgona belső állványzatát, a redőnyszekrényt, szélládáját, a fúvókat és a nagy sípokat. Ezután következik az intonálási, hangolási munkafolyamat, vagyis a sípoknak a templom akusztikájához történő igazítása. Ez előreláthatólag 2-3 személynek akár 6 hétig is el fog tartani. Az egyik a billentyűt tartja, a másik személy bent az orgonában a sípszájakon, síplábakon igazít, a harmadik pedig a templomtérből irányítja a munkát, hiszen a hallgatóság ott foglal majd helyet, onnan hallja a hangszert. Sajnos, nehezíti a munkát, hogy éppen a téli időszak következik, akár 5 fokra is lecsökken a hőmérséklet a templomban.

Vajon milyen súlya van egy orgonának…

– Nem tudjuk pontosan megmondani, 11-12 tonna körüli a kész hangszer. Körül­belül 30-35 köbméter különböző fajtájú faanyagot használtunk fel és 1,6 tonna fémet, elsősorban ónt. A karzatot középen statikailag meg is kellett erősíteni az orgonához. A regiszterfeliratokat például porcelánkorongokon jelenítjük meg, a manuálbillentyűzet (kézi billentyűzet – a szerk.) csonttal és ébenfával van borítva, a pedálbillentyű­zet gyertyánból készült kőris rámával, a fúvókhoz juhbőrt, a szelepekhez juhnappa bőrt, a redőnyszekrény tömítéséhez nagy sűrűségű hangelnyelő filcet alkalmaztunk. Fémből készült továbbá a velatúra, a szekrénydizájnhoz rozsdamentes szálcsiszolt anyagot használtunk. A csúszkamozgatáshoz saját fejlesztésű elektromágneseket szereltünk be. Mindamellett elsősorban sok fafélét építettünk be, lucfenyőt, borovifenyőt, tölgyet, kőrist, juhart, gyertyánfát, a manuálklaviatúrákhoz és a szelepekhez 2000 méter felett nőtt, sűrű szálú fenyőt. Majdnem 2000 darab síp található az orgonában, a legkisebb csak néhány milliméter, de a legnagyobb több mint öt méter. Néhány magas sípot meg is kellett hajlítanunk, hogy elférjenek az orgonaszekrényben.

Hogy milyen lesz az orgona hangzása, arról is szólt az építőmester.

– Az orgona művészeti tervezője Hajdók Judit. Az orgona hangzását ő tervezte meg, a hangszíneket ő állította össze. A tervezés előtt Judit kutatásokat végzett, és kiderítette, hogy a templomban száz évig egy bécsi mestertől, Carl Hessétől állt egy orgona. Judit ezt a Hesse-hangzást igyekezett újra beállítani, természetesen a mai igényeknek megfelelően kibővítve. A korábbi Hesse-orgona 26 regiszteres volt, a mostani 38 regiszteres lesz. A hiteles Hesse-hangzás érdekében megvizitáltunk, meghallgattunk-vizsgáltunk néhány Hesse-orgonát Magyarországon. Sőt, még Erdélybe, Szászmuzsnára is elutaztunk, mert ott egy eredeti, nagy Hesse-orgona van.

A laikusban is felmerül a kérdés: mennyire gépesített manapság az orgonaépítés?

– Az orgonaépítés részben máig kézművesszakma. Természetesen mi is használunk gépeket, sok faipari munkát már egy bő évtizede CNC-géppel végzünk, de például a sípkészítés máig kézművesen történik. Egyetlen síp elkészítése több mint 20 munkafázisból áll az ón öntésétől a síp polírozásáig. A hangszert a Bartók és Fejérdy Építészeti Kft. tervezte. A mai műemlékvédelem alapelve, hogy ami ma kerül be a templomba, az a mát tükrözze. A Fejérdy Péter–Lázár Zsófia tervezőpáros ügyelt arra, hogy a templom csodálatos barokk festése ne szoruljon háttérbe. Az orgonát a karzat közepére tervezték. A homlokzatban a szekrény alja törtfehér színű, amelyre magasodik az ezüstösen fénylő sípözön. A hangszer nem áll közvetlenül a falnál, így hátulról a fény beszüremkedik a templomba. A karzaton a Cimbal által a falra pingált orgona is érvényesülhet.

Arról is értesülhettünk, hogy különlegesség is az orgona, noha bizonyos értelemben „klasszikus” orgonáról van szó. A szerkezete sok évszázad hagyománya szerint mechanikus csúszkaládás, és a játszóasztal könnyen áttekinthető lesz. Ha egy kisegítő kántor odaül, ő is hamar és jól tud tájékozódni. De effektregiszterek is lesznek az orgonán, mint a csalogány és a nagydob.

– Stróber László kanonok úr évek óta fáradozott azon, hogy orgona szóljon a templomban. Az első árajánlatot már hat éve küldtük neki. Most a Mindszentyneum építése kapcsán a zalaegerszegi önkormányzat segítségével meg is valósulhat az orgona.

Tudakoltuk, hogy a Zalába készülő orgona hányadik Pécsett a műhely életében, egyáltalán, mióta építenek orgonákat. Kiderült, a céget 1992-ben alapították. Számtalan orgonát építettek azóta, nemcsak Magyarországra. A legnagyobb orgonáik a pécsi székesegyházban és a budapesti Mátyás-templomban szólnak, de például, mint a vezető jelezte, szívesen készítették el a magyarföldi fatemplom kisorgonáját is. S amint felszabadul a hely a műhelyükben, magya­rán „hazaér” a zalaegerszegi orgona, a helyén azonnal elkezdik felállítani a budapesti rákoscsabai Makovecz-templomba készülő orgonát.