Parányi gyógyszertár: Fülöp Zoltán a csírák és bébinövények jótékony hatásáról beszélt

Az ősz nemcsak a terménybetakarítás ideje, ugyanis október az igazi, természetes szezonja a magok csíráztatásának. Ügyes fogásokkal azonban ezt a műveletet egész évben gyakorolhatjuk. Ehhez adott némi támpontot Fülöp Zoltán, aki már gyerekkorában egész életre szóló barátságot kötött az állat- és növényvilággal.

A gyógynövényekkel foglalkozó fiatalember húszévesen nyakába vette a világot, meg sem állt Kanadáig, ahol megismerkedett többek között a fák gyógyító hatásával. Az ott élők régóta természetközeli életet éltek, figyeltek az egészségükre, a megfelelő táplálkozásra. Hazánkba több évtized késéssel érkezett az a fajta szemlélet, ami az ellátási lánc lerövidítését népszerűsíti: azaz minél kevesebb szállítással, minél frissebb étel kerüljön a családok asztalára. Szerencsére ma már egyre több háztartásban elterjedt ez a nézet, valamint egyre többen saját maguk termesztik zöldségeiket, gyümölcseiket, gyűjtik az ehető virágokat, növényeket. Sőt, nem kell messzire mennünk, ugyanis elődeink a század elején, közepén még szívesen ették desszertként az édeskés csíramálét. Jó lenne tehát visszahozni az elfeledett tudást.

– A csíráztatás során hatalmas energia szabadul fel – mondta a szakértő. – Gondoljunk bele, amikor a magból egy kis víz és megfelelő szobahőmérséklet (20-25 Celsius-fok) hatására új élet fakad. Ezekből a parányi magokból nőnek a hatalmas erdők is. Úgy gondolom, a kezelésmentes, föld nélküli zsenge hajtások egészséges táplálkozásunk fő alappillérei. Nagyon fontos, hogy jó minőségű, méreganyagmentes biomagot szerezzünk be. A legjobbak a biodinamikus gazdaságból, Demeter-tanúsítvánnyal rendelkezők. A csíráztatást egyszerű befőttes üvegekben végezhetjük, az egy ujjnyi magot 2-3 ujjnyi víz lepje el. Az áztatási idő általában a legtöbb magnál 8-12 óra, s ne helyezzük tűző napfényre, közvetlenül ablakpárkányra. Ha este nekiállunk, akkor reggel már leönthetjük a felesleges vizet róla, mert különben megrohad. Az első szűrés után általában tizenkét óránként vizet cserélünk, meglötyögtetjük. Az üveg tetejére gézlapot, gumigyűrűt rakunk, azon keresztül folyatjuk le a vizet, úgy, hogy 45 fokos szögben lefelé fordítjuk az üveget. Ha kifolyt az összes víz, akkor kicsit fordítunk rajta, próbáljuk eloszlatni a magokat. A harmadik-ötödik napon a mag felébred, kibújik a héjból, ekkor a már elhalt héjat óvatosan lemossuk róla egy nagyobb edényben. Fontos a héjat eltávolítani, hogy ha esetleg fertőzött a maghéj, az ne terjedjen tovább a csíranövényre. Amikor már bőrszáraz a csíra, hűtőszekrénybe rakjuk, ott közel egy hétig eláll. Találkoztam már hűtőben felejtett lucernacsírával is, az három hetet bírt ki – mondta mosolyogva Fülöp Zoltán.

Az előadáson megtudhattuk továbbá, hogy a csírák mellett ugyancsak táplálóak a magas klorofilltartalmú bébinövények. Mindkettőből finom saláta készíthető, a titok pedig nem más, mint az extra szűz (első préselésből származó) olaj hozzáadása. Itt ugyancsak nagy a választék, mivel használhatunk akár olíva-, szőlőmag-, mák-, tökmagolajat, kinek milyen az ízvilága. Salátánk pedig akkor lesz teljessé, ha még megbolondítjuk egy kis savanykás összetevővel, valamilyen bioecettel, citrommal. Ha a férfiak ódzkodnak attól, hogy nyúlnak nézzék őket a salátaevés miatt, akkor ők válasszák a markánsabb ízeket, így inkább a csípősebb, pikánsabb ízzel, például a retek- vagy káposztamag-csíráztatással kezdhetik az egészséges életmóddal való ismerkedést. A csíráknak rendkívül széles a felhasználása, keverhetjük salátákhoz, zöldségköretekhez, tészta- és tojásételekhez, aludttej-termékekhez. Fogyaszthatjuk önmagában vajas vagy zsíros kenyérrel.

A csírák rendkívül gazdagok ásványi anyagokban, vitaminokban, enzimekben és antioxidánsokban. Elősegítik a tápanyagok felszívódását és a szervezetből a salakanyagok kiürülését. Számtalan esetet hallani, amikor páciensek gyógyultak fel csupán azzal, hogy zölditalturmixot, préselt levet, csírasalátát fogyasztottak kúraszerűen.