A szakértő szerint most kell elkezdeni a védekezést a szőlőkabóca ellen

Sokan a filoxéra miatt bekövetkezett óriási mértékű, közel 100 százalékos szőlőpusztulást vizionálnak, ám ha odafigyelünk a zárlati károsítót terjesztő amerikai szőlőkabócával szembeni növényvédelmi munkákra, a fertőzés terjedése megállítható. Ez minden szőlősgazdától nagy figyelmet és fegyelmet kíván – a védekezés éppen most időszerű.

Erre Kálcsics László kiskanizsai olvasónk, ugyancsak szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó gazda hívta fel a figyelmünket, azt kérve: szakember segítségével jelezzük a termelőknek, hogy most kell(ene) lépni. Szavait megerősítette Szabó Béla, a Zala

Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője.

– A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma az 1940-es években jelent meg Franciaországban, ahonnan egész ­Európában elterjedt. Hozzánk közvetlenül Szlovéniából kerülhetett át a betegséget terjesztő rovarfaj az amerikai szőlőkabóca (Scaphoides titanus) útján – bocsátotta előre Szabó Béla.

– Először 2013-ban észlelték a kollégáim Lenti, illetve Kerkaszentkirály térségében az első tünetes növényeket. Egyébként ezek a tünetek nagyon hasonlítanak a hazánkban régóta jelen lévő stolbur fitoplazma tüneteire, olyannyira, hogy csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megkülönböztetni egymástól a két betegséget.

Van azonban egy igen lényeges eltérés közöttük: míg a stolbur fitoplazma 10-15 év alatt teszi tönkre a tőkét (melynek a termése is évről évre satnyább lesz), addig a zárlati károsító esetében ez sokkal rövidebb idő, 1-2 év alatt megy végbe.

A tavalyi év végével bezárólag a megyében, a Lenti–Zalaegerszeg–Keszthely vonalban és attól délre 120 településről tudunk, ahol már megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma. Ezeken a helyeken zárlatot kellett bevezetnünk a fertőzés terjedésének lassítása érdekében, ami azt jelenti, hogy onnan szőlőszaporító anyagot nem lehet kivinni, és alkalmazni kell az előírt védekezési eljárásokat.

Az említett településszám nem kevés, s vannak gazdák, akik a filoxéravészhez hasonlítják a kórt, de én azt gondolom, annyira nem rossz a helyzet, hiszen vannak növényvédelmi eszközeink, melyek alkalmazhatók, és kell is alkalmazni őket.

Ezt a metodikát egyébként szerintem már a szőlőtermesztők többsége elsajátította és él is vele, ami pozitív. Azt tudom mondani, ha a gazdák odafigyelnek, és minden évben kellő időben beillesztik ültetvényeik növényvédelmébe a fitoplazmás betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezést, akkor együtt lehet élni a jelenséggel.

Az osztályvezető elmondta: a szőlőtőkéken a fertőzés első jelei augusztustól jelennek meg. Fehérbort termő szőlőn a levél sárgul, a fonák felé hajlik be a levél széle, valamint a levéllemez közel háromszög alakot vesz fel. Vörösbort termő szőlőtőkéken a levéldeformáció mellett a levél korai vöröses elszíneződése – mint a késő őszi levélhulláskor – látható.

– Ha a kollégáim találnak ilyen példányokat, azokat erdészeti jelölőfestékkel megjelölik, az ingatlan elhelyezkedését GPS-koordinátákkal meghatározzák, továbbá az adatbázisból kikeresik a tulajdonost, akinek postán kiküldjük a zárlati határozatot. Az abban foglaltakat az érintetteknek szigorúan be kell tartani – szögezte le a szakember.

– A zárlati előírások azonban nem csak az érintett gazdákra vonatkoznak, hanem az adott település, vagy akár a szomszédos települések szőlő­termelőire is. Az erről szóló értesítést az önkormányzatoknak küldjük ki, hogy azok a helyben szokásos módon tegyék azt közzé. A hegykapuknál pedig sárga színű, piros betűs figyelmeztetőtáblákat helyezünk el, melyeken szerepeltetjük a növényvédelmi alternatívákat is.

De mik is ezek?

– Tudom, hogy minden gazdának szívfájdalma ez, de sajnos, a fertőzött, beteg tőkéket ki kell vágni, hogy azokról már ne terjedhessen tovább a fertőzés – magyarázta az osztályvezető. – A tavaszi metszés után el kell égetni a levágott részeket, ha erre nincs lehetőség (zárlati károsító esetén ilyesmi egyébként nem fordulhat elő), felaprítva dolgozzuk be a talajba.

A védekezés következő, nagyon fontos eleme a metszést követő olajos lemosó permetezés, mellyel a tőke kéregrepedéseiben áttelelő kabócapeték (tojások) gyéríthetők. Mivel a rovarfaj a meleget szereti, május végén, június elején kelnek ki a petékből a fiatal egyedek – de a kelés akár több hétig is elhúzódhat.

A lárvák a szőlő levelein, hajtásain szívogatnak és szúró szájszervükkel, mint kis injekcióval, az egészséges növényekbe is bejuttatják a fitoplazmás betegség kórokozóját. Azonban a kelés után 3 hét kell ahhoz, hogy a fitoplazma olyan szintet érjen el a lárvák szervezetében, ami fertőzőképessé teszi őket.

Most tehát még éppen abban az időszakban vagyunk, amikor érdemes felszívódó, hosszú hatástartamú és piretroid hatóanyagú kontakt rovarölő szerrel permetezni a szőlőt, ami elpusztítja a lárvákat és a kifejlett rovarokat is. A kezelést később még legalább 1-2 alkalommal meg kell ismételni a kellő hatékonyság érdekében, mindig ügyelve a méhek biztonságára.

Ezt egyébként érdemes a gazdáknak a saját, jól felfogott érdekükben minden évben beilleszteni a permetezési naptárba.

Fotók: ZH Archívum