Hogyan tovább? Búcsúzunk az egyszer használatos műanyagtól

Bizonyára vegyes érzelmekkel fogadják sokan bizonyos műanyagok forgalomba hozásának tiltását. Egyfelől örülünk, hogy csökkenhet a nehezen vagy sehogy le nem bomló szemétmennyiség, csökken a jövő nemzedékre hagyott problémák miatti lelkiismeretfurdalás. Másfelől még nem tudjuk, hogyan is kell változtatnunk a szokásainkon, mit mivel helyettesítünk.

Miről is van szó? Foglaljuk össze a rendelet szövegét.

Az Európai Unió irányelveinek való megfelelés érdekében július 1-jétől számos, egyszer használatos, műanyagból készülő terméket nem lehet forgalomba hozni Magyarországon. Az egyszer használatos műanyag termékek közé tartozik az, ami teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amit nem úgy terveztek, hogy a gyártóhoz visszajuttatva élettartama alatt többször újratölthető legyen, így újra vagy többször használható legyen. (Ezt a rendelkezést már tavaly bevezették volna, csak a járványhelyzet késleltette, hiszen például nagyon is érinti a korlátozások ideje alatt megnövekedett ételházhozszállítást.)

Július 1-jétől tehát tilos az alábbi egyszer használatos műanyag termék, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termék forgalomba hozatala: fültisztító pálcika, evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, szívószál, italkeverő pálca, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálca, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet, expandált polisztirolból (műanyag granulátum habosítása) készült ételtároló edény, ételtartó, doboz tetővel vagy anélkül, amely olyan étel tárolására szolgál, amely azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre, fogyasztása általában az edényből történik, készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, főzést, forralást vagy melegítést nem igényel, beleértve a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényt, kivéve az italtárolót, tányért és tasakot, valamint az ételt tartalmazó csomagolást. Nem hozható forgalomba expandált polisztirolból készült italtároló, italtartó pohár, beleértve a kupakját és a fedelét is.

Tilos lesz emellett olyan könnyű műanyag hordtasak forgalomba hozatala is, amelynek falvastagsága 15 mikron és 50 mikron közötti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével. A szóban forgó vékony zacskók, amelyek csak addig bírják, hogy hazavigyük bennük a paradicsomot és a péksüteményt, teljesen el kell, hogy tűnjenek. (E sorok írója például még nem tudja, hogy a kutyakakiszacskóként „újrahasznosított” zacskókat mivel fogja helyettesíteni július elsejétől. Ahogy a fültisztításra is új megoldásokat kell kieszelni. Ráadásul a pálcikákat sok minden másra is használtuk, például a kozmetikai műveleteknél.)

Még nem tudjuk, hogy a fehér, polisztirol ételdobozok helyett mit alkalmaznak az éttermek, kicsit tartunk attól, hogy az alternatív megoldások az emelkedő ételárakban köszönnek vissza. Márpedig az étel házhozszállítása vagy elvitele épp a pandémia miatt lett virágzó üzletág, amivel mindenki jól járt. A cseredobozok oda-vissza járása nyilván csak betéti díj mellett képzelhető el.

További tiltás is jön: 2023. január 1-jétől tilos lesz az italtartó pohár forgalomba hozatala is, beleértve annak tetejét és fedelét. Újabb két év múlva Magyarországnak ki kellene vonnia a forgalomból az eldobható műanyag flakonok 90 százalékát, és az üdítők többségét csak betétdíjas, visszaváltható flakonban vagy üvegben lehetne forgalmazni. Helyettük ajánlják a környezetvédők, hogy üveg vagy rozsdamentes acélkulacsokat használjunk, ezek esetében nem kell attól tartanunk, hogy bármilyen veszélyes anyag kioldódik az italunkba. Ásványvíz helyett pedig csapvizet vagy szódát igyunk. Sokan eleve nem értik, mire jó a szénsavmentes vizet megvásárolni, hacsak nem a ki tudja, honnan eredő divat miatt.

A szigor oka természetesen több mint nyomós. Már nemcsak az óceánok vannak velük tele, évekkel ezelőtt kiderült, hogy az emberi szervezetben is kimutathatók az apró műanyag szemcsék.