2020 sikerszakmája: az e-kereskedő

A tavalyi esztendő bevétele az azt megelőző évhez képest mintegy 45% volt. Ez sokkal magasabb az előzetes várakozásoknál, persze senki sem számíthatott arra, hogy egy világjárvány teljesen átrajzolja a kereskedelem képét.

A növekedés viszonylag egyszerű képlet alapján épül fel. Érdemes megvizsgálni, milyen tényezők járultak hozzá az összesített eredményekhez. Noha logikusnak tűnhet, hogy a járványhelyzet miatt jelentős tömegek érkeznek az aktív online vásárlók bázisába, ez egyáltalán nem mondható a növekedés motorjának. A 80 ezer új belépő hozzávetőlegesen 2,5%-os növekedést eredményez, ami csupán töredéke az összesített eredményeknek. Sokkal meghatározóbb volt a rendelési gyakoriság; az aktív vásárlók az év folyamán átlagosan 15,5 rendelést adtak le, ez 18%-kall több az azt megelőző évnél.

Pozitív meglepetést hozott a kosárérték növekedése is. Az előző években az infláció mértékéhez hasonló minimális emelkedéseket láttunk, 2020-ban azonban mintegy 20%-os növekedést mérhettünk. Ezek együttesen eredményezik azt a növekedést, ami a valós bevételekben mutatkozik meg, lásd:

1 (bázis) x 1,025 x 1,18 x 1,2 = 1,45 = 45%

Mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy milyen irányt vesz az e-kereskedelem az idei évben, illetve az elkövetkező időszakokban. Abban mindenki egyetért, hogy jelentős trendek változtak meg, a vásárlói viselkedésben is olyan változások álltak be, amelyek alapján nehezen képzelhető el, hogy a piac visszatér az 2019-es trendekhez. Érdemes visszagondolni, mennyire félreértette a világ az online piac működését tíz évvel ezelőtt a gazdasági világválság idején.

Akkoriban neves amerikai lapok taglalták, hogy az e-kereskedelem megfojtja a hagyományos plázákat, holott azok forgalmának visszaesése kizárólag a gazdaság rosszabb állapotának volt köszönhető. Az Y- és Z-generáció életében továbbra is fontos szerepet töltenek be a plázák, amelyek nem csupán az árubeszerzés céljait szolgálják, hanem szórakozást is nyújtanak; éttermek, mozik, könyvesboltok és más helyszínek várják a fiatalokat, akik a barátaikkal szeretnének időt tölteni.

Mindenképpen figyelmet érdemes a GKI Digital által közzétett webáruház toplista. A legnagyobb e-kereskedő az eMAG – Extreme Digital páros, amely a marketplace partnerek eredményeit levonva, saját kereskedéssel összesen 130 milliárd forintos bruttó bevételre tett szert. Őket követi a MediaMarkt és az Alza. A képzeletbeli dobogó három szereplője összesen 200 milliárdot ért el, ami jól mutatja, hogy a hazai e-kereskedelem továbbra is kimondottan fejnehéz. A toplistán szereplő tíz legnagyobb webáruház együttes eredménye bruttó 330 milliárd forint körül, míg a TOP15 mezőnyének forgalma bruttó 380 milliárd forint körül alakult.

Noha azt láthatjuk, hogy a három legnagyobb szereplő forgalmát az elektronikai termékek alapozzák meg, a covid-időszak a gyors felhasználású termékeket kínáló webáruházakat segítette leginkább.

Az egyre erősödő hazai e-kereskedelmi környezet komoly kihívás elé állítja a kisebb szereplőket. Éppen ezért sokan vizsgálják a külföldi piacnyitás lehetőségét, azonban ez egyelőre nem öltött testet tömeges terjeszkedés formájában. Szélesebb terjeszkedési törekvést főként az Extreme Digital-tól láthatunk, amely számos szomszédos országban, Bulgáriában és Németországban is rendelkezik saját webáruházzal.