Húsvét Zágrábban (videó)

A Zrínyi-park ezúttal csillogó nyuszikat, tojásokat kapott az adventi gömb helyett. Zágráb központjában, alig néhány percnyi sétára a főtértől és a vasútállomástól kellemes pihenés színhelye ez a park.

A Trg Jelacica Zágráb központi tere és a helyiek népszerű találkozópontja. Közepén Jelasics szobra áll. Ünnephez képest nem volt tumultus, kényelmesen elfértünk, nem tapostuk egymás sarkát, csupán néhány mellékutcában sűrűsödtek össze a turisták, ám a helyieket ez sem zavarta.

A zágrábi egyházmegyét I. László magyar király alapította 1094-ben, amikor a Káptalandombon felépíttette a székesegyházat, a Szent István templomot (Nagyboldogasszony székesegyház). A templom előtti téren éppen a zágrábi televízió munkatársai készültek az élő bejelentkezésre.

A Gornji Grad a város leglátogatottabb turisztikai látványosságai közé tartozik, köztük a katedrális, a parlament épülete és számos múzeum, templom. Minket megkapott a Szábor (horvát parlament) melletti 13. századi egykori román, majd gótikus Szent Márk-templom szépsége és egyszerűsége.

Csempetetőjét a horvátországi, dalmáciai, szlavóniai és a zágrábi város címerével rakták ki, a csempék Magyarországról származnak. Román ablakok, gótikus kapu a 12 apostol és Jézus szobrával.

A Lotrščak-torony a felső városban, Gradec-ben található. IV. Béla 1242-ben hálából a tatárok ellen nyújtott menedékért Gradecnek szabad királyi városi rangot adott és kötelezte a polgárokat, hogy falakkal és tornyokkal védjék városukat. Az erődítményeket húsz évig építették, 1266-ban fejezték be. Ezután megépült a Lotrščak-torony, amelynek feladata a város déli bejáratának védelme volt. A tornyot egy harangról nevezték el (tolvajok harangja), amely este a város kapuinak bezárása előtt szólalt meg. A torony nemcsak a felső-, hanem az alsóvárosból is megközelíthető, mégpedig a világ egyik legrövidebb, 60 méteres szakaszon közlekedő siklójával. Adventkor szállást, hostelt éppen a sikló alján találtunk. Bár a toronyba nem mentünk fel és a déli ágyúszót sem hallottuk, de tövéből a kilátás ugyancsak káprázatos.

A város utolsó látványosságaként a Mirogoj temetőt néztük meg, Európa egyik legszebb sírkertjének tartják, ahol a horvát történelem nagyjai nyugszanak. Az ökumenikus sírkert katolikus, pravoszláv, zsidó, muszlim és protestáns vallású elhunytakat is befogad külön parcellákba. A bejárata 500 méter hosszú neo-reneszánsz árkádsor, amit 20 kupola díszít.

A Mirogoj temetőben 2018 tavaszán emléktáblát állítottak az első világháborúban hősi halált halt és ott eltemetett 450 magyar katona tiszteletére. Az első világháborúban megsebesült katonák közül 3697-en haltak meg zágrábi kórházakban, közülük 3297-en közös sírban nyugszanak a Mirogoj temetőben.

A horvát fővárostól 10 kilométerre északra, a Medvednica-hegységben, a Zágrábhoz tartozó Sestine külváros területén fekszik a Medvevár, amit a Türje nembeli Fülöp zágrábi püspök építtetett 1248 és 1252 között a fenyegető tatár veszély elhárítására. A történelem során sohasem volt királyi menedék és ostromot sem szenvedett soha. Érdekesség még, hogy itt halt meg 1472. március 27-én menekülés közben Janus Pannonius humanista költő, pécsi püspök, aki Mátyás híve, majd ellenfele volt. Bár a várból belülről sokat nem láttunk, mert éppen restaurálták, ám körbejártuk. Hazafelé a Medvednica-hegység szerpentinjein kanyarogtunk lefelé. A csodás kilátást némi didergéssel élveztük, 1033 méteren csupán 5 fokot mutatott a hőmérő, s foltokban havas volt az erdő. A medvét sosem látott hegységbe kellemesebb időben motoros barátainkkal még visszatértünk.

A sorozat korábbi részei ITT olvashatók!