Boldogító igen a járvány idején? – A szertartások kissé megváltoztak, de nincs kevesebb esküvő

A hangversenyterem egykori művészeti titkára, Bóczné Takács Kata ugyanazzal a kedves és őszinte mosollyal fogad, mint sok éven át a kulturális intézményben. A város által közművelődési díjjal kitüntetett szakember egy éve a Keresztury VMK-hoz tartozó Esküvőpont vezetője, s jól érzi magát ebben a munkakörben. Már a beszélgetés elején kiderül, van itt bőven tennivaló, izgalmas a párok álmait megvalósítani. A szertartások persze a korlátozó intézkedések miatt kissé megváltoztak az elmúlt háromnegyed évben, ám a szűkösebb mozgástér ugyanolyan örömöt és meghittséget jelent mindazoknak, akik kimondják a boldogító igent.

– Elsőre furcsa lehet végignézni a maszkos és másfél méterre ülő rokonokon, öröm­apákon és örömanyákon – kezdi a beszélgetést Kata, aki kollégájával, Miklovics Mietta szervezővel együtt mindent megtesz, hogy örök emlék maradjon a nagy nap. – Az esküvői szertartás összetett, komplex rendezvény, ahol a kultúra, gondolok itt a zenei szolgáltatásra és a vers­mondásra, valamint az esztétikum nagy szerepet kap. Elődeinknek hála jól működő intézetet viszünk, amit azért a kor kívánalmai szerint formálunk, megújítunk. A zenei kínálatban és a kellékekben ugyanúgy követjük a trendet, a kedvelt irányvonalakat.

– Sűrű évet tudhatunk magunk mögött. Mi minden változott az esküvők szervezésében?

– Tavaly márciusban a járvány egyik napról a másikra eddig ismeretlen helyzetet teremtett mindenki számára. Az előre leegyeztetett szertartásokat át kellett szervezni. A párok néhány hétig pánikban voltak a szigorítások miatt. Nyáron és ősz elején volt egy kis könnyebbség, amikor még lehetett lakodalmat tartani, ez novembertől sajnos nem így van. Országosan több tízezer esküvőt szerveztek át április és október között. Sokan választották a téli hónapokat, azt biztosabbnak érezték. Ám most sem tudtak nagy létszámú vigasságot szervezni. Novembertől az a szabály, hogy csak az anyakönyvvezető, a pár, a tanúk, a szülők, a nagyszülők, a testvérek és a házasulandók gyerekei lehetnek jelen. Vannak, akik arra készülnek, hogy a veszélyhelyzet után szertartásvezetővel újrajátsszák az esküvőt. Vannak olyanok is, akik a templomi szertartást és a lakodalmat későbbi időpontra tolták, csak a hivatalos anyakönyvi részre vállalkoztak. Akik pedig mégis a szűk és szolid megoldás mellett döntöttek, másra költik a lakodalomra, nászútra félretett pénzt.

– Vannak extrém kívánságok?

– Átlagon felüli különlegességek nincsenek nálunk, nem is adottak a körülmények. Így nem kell búvárkodunk vagy repülőre ülnünk. Ám vannak kedves és kivitelezhető kérések. Múltkor például a szeretett kiskutya hozta be a gyűrűket. S évek óta kedvelt a kültéri helyszín, ami lehet egy étterem udvara, kertje, akár egy szép természeti környezet. Ez nem csak Amerikában divat.

– Beszélhetünk a kellékek kapcsán divatról?

– Azt tapasztaljuk, hogy az előző évekhez képest kevesebb közreműködőt kérnek, és inkább a kézzelfogható emlékeket választják. Igyekszünk körbenézni, szép és igényes kellékeket beszerezni. Régen sokszor kérték például a gyertyás szertartást, ma már inkább a homoköntéses képek kelendőbbek. Ezenkívül vannak itt például időkapszula-dobozkák, amire fogadalmaikat írhatják, amit évek múlva megnéznek. Vagy választhatnak lakatolást.

– A legfontosabb kérdés a végére maradt. Miként alakult a házasodási kedv tavaly? Nem riasztotta vissza a párokat a járványhelyzet?

– Érdekes, de nem lett kevesebb a szertartás, sőt. Éppen most összesítettem az anyakönyvi adatokat, tavaly Zalaegerszegen 148 alkalommal működtünk közre. Másrészt sokaknak megjött a kedve a családtámogatási rendszerek miatt az esküvőhöz. Féltünk, hogy emiatt összecsapják a szertartást, de nem így van. Jöjjenek bármilyen okból, a házasulandó felek megadják a módját, hogy tényleg örök és szép emlék legyen a nagy nap. És ne feledjük azt sem, hogy névadó ünnepségkor, házassági évfordulókor is számíthatnak ránk.