A regensburgi bolhapiacon bukkant rá Csóka Jolán emlékkönyvére Bucher Andrea

A könyvecskébe egykor a fiatal, egerszegi Csóka Jolánnak írtak barátai, osztálytársai kedves üzeneteket, versikéket az elmúló diákévekről, az örök barátságról, és rajzoltak bele virágcsokrokat, madarakat.

Bucher Andrea szeretné az általa a regensburgi bolhapiacon tíz éve megvásárolt füzetet eljuttatni az eredeti tulajdonos leszármazottaihoz. Ezért az emlékkönyv lapjairól készült fotókat tett közzé a Facebookon, remélve, hogy megtalálja Csóka Jolán leszármazottait, és visszaadhatja nekik ezt az emléket.

A felhívást sokan megosztották, de eddig eredménytelenül, így felvetődött, hogy az emlékkönyv a Göcseji Múzeumba kerülhetne. A felhívás felkeltette Béres Katalin, a múzeum történészének érdeklődését, és igyekezett utánajárni, ki lehetett Csóka Jolán. Az eddig feltárt tényeket a múzeum blogoldalán osztotta meg.

E szerint a fotók alapján annyit lehetett tudni, hogy Csóka Jolán 1934-ben IV. osztályos tanulóként fejezett be egy iskolát, 1935-ben kereskedelmi tanfolyamra járt, valamint osztálytársainak neve is látható volt a képeken. Béres Katalin a kutatásban a két világháború közötti Zalaegerszeg történetének egyik legfontosabb forrásához, a Zalamegyei Ujság digitalizált, interneten is kutatható lapszámaihoz fordult először. Pillanatok alatt kiderült, hogy Csóka Jolán az Állami Polgári Leányiskolában (ma az Ady iskola régi szárnya) fejezte be tanulmányait 1934-ben. Mivel ebben az iskolatípusban a 10-14 éves korú leányokat oktatták, így kiszámítható volt, hogy 1920-ban születhetett.

Csóka Jolánt vonzotta a színpad, szeretett szerepelni, ezt tükrözi, hogy a tizenéves leány neve a helyi sajtóban többször is előfordult. Már II. polgárista korában részt vett az iskola táncvizsgáján, ahol a Farkasovszky Terike, a népszerű tánctanárnő által betanított Jancsi és Juliska című háromfelvonásos mesebalettet mutatták be. Ebben Jolánka Miki egérként lépett fel. A tudósításból az is kiderült, hogy volt nővére is, Magda, aki egy évvel előtte járt a polgáriba. Róla az újságból további érdekes életrajzi adatok derültek ki. Elvégezte a Notre Dame zárda tanítóképzőjét, majd a II. világháborúban vöröskeresztes nővérnek képezte magát, végül 1942-ben, a Délvidék visszacsatolása után Lendvarózsavölgyre (ma: Gančani) nevezték ki tanítónőnek. További sorsa ismeretlen.

Csóka Jolán Zalaegerszegen maradt, foglalkozására egyelőre nem derült fény. Bizonyára mélyen vallásos leány lehetett, hiszen tagja lett a Leánykongregációnak, a katolikus ifjúsági leányszervezetnek. Ebben a közösségben továbbra is színpadra léphetett, a kongreganisták rendszeresen tartottak műkedvelő színielőadásokat a Katolikus Kultúrház – ma önkiszolgáló étterem – színpadán. A Zalamegyei Ujság szerint 1939-ben – mellékszereplőként – részese volt egyik nagy sikerű előadásuknak, az ókori Rómában játszódó Fabiolának.

A múzeum fotógyűjteményében több fénykép is található az előadás szereplőiről, akik egy részét sikerült azonosítani. Középen a kongregáció prézese (lelki vezetője), Vecsey (Lipics) József káplán ül, tőle jobbra a darabot betanító Hegedűs Klára, zalaegerszegi származású színésznő, balra a kongregáció prefektája, Vöröss Margit foglal helyet. A főszerepet Márk Magda játszotta, ő Hegedűs Klárától jobbra látható, mellette az Ágnes szerepét játszó Háry Mária. Lipics Józseftől balra a második Galambos Ilona mint pogány úrnő, tőle balra a város ifjú költőnője, Háry Emma látható, Syra rabnő jelmezében. A csoport előtt a földön Kovács Mária ül, aki a fekete bőrű rabszolgát alakította. A hátsó sorban balról a második Háry Márta, ő a bemutató előtt angyaljelmezben nővére, Emma versét szavalva köszöntötte a közönséget és kérte figyelmüket. Neve olvasható Csóka Jolán emlékkönyvében is, hisz osztálytársak voltak a polgári iskolában. Minden bizonnyal Jolán lehet a hátsó sorban álló fiatal leányok egyike, de mert csak kisebb, meg nem nevezett szerepben lépett a színpadra, így nem sikerült kideríteni, melyik lehet ő.

Családjával kapcsolatban csak feltételezések vannak. Mindössze egy Zalaegerszegen élő Csóka vezetéknevű személy fordul elő a Zalamegyei Ujság hasábjain az 1930- 40-es években, Csóka János rendőr tiszthelyettes. Lehetséges, hogy ő Magda és Jolán édesapja. A bizonyosság megszerzéséhez, a család további sorsának kiderítéséhez már levéltári kutatások szükségesek, szögezte le Béres Katalin.