Szentek fából faragott szobrai vigyáznak Magyarszentmiklósra

Valamennyi szobor Boa Endre letenyei fafaragó népi iparművészt dicséri. Mint a településen sok mindent, Szent István és Gizella szobrának elkészítését is a helyi német nemzetiségi önkormányzat (a település lakosságának 30 százaléka vallja magát német származásúnak) finanszírozta.

- Minden évben tesz értünk valamit a német nemzetiségi önkormányzat, aminek természetesen, nagyon örülünk – jelentette ki Szabó Krisztián polgármester. – Idén ezt a két szobrot állíttatták, és megtisztították a világháborús hősi emlékművünket – hálásak vagyunk érte.

Czinki Ferenc, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke (egyben a megyei szervezet alelnöke) előrebocsátotta: Magyarszentmiklóson a Szent Kereszt felmagasztalása titulusra szentelt templom is a helyiek összefogásából épülhetett meg 1991-ben, mint annyi minden más.

- A templomépítésről 1990-ben született döntés, s 1991-ben már állt az Isten háza, mely kapcsán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az összefogás csodálatos példája – szögezte le Czinki Ferenc. – Az egész falu vállvetve dolgozott itt, az iparos falu iparossága, az ácstól a villanyszerelőig, illetve a téeszben tevékenykedő földművesek, akik például az alap kiásásában, a falazásban szereztek múlhatatlan érdemeket. A templom azóta is folyamatosan karban van tartva, amiben igen nagy szerepe van a települési és a német nemzetiségi önkormányzatnak. A testületünk 2002-ben alakult, azóta én vagyok a vezetője. Amit kapunk normatívát az államtól, azt mind a falura és a rendezvényeinkre, német nyelvterületre szervezett kirándulásokra, vagy éppen a hagyományos adventi koncertünkre költjük. Mivel azonban minden évben marad valamennyi pénzünk ezek után is, abból 2-3 évente készíttetünk egy fa szobrot, vagy szoborcsoportot. A templomkertben áll egy szoborcsoport, melynek központi eleme Szent Miklós püspök szobra. Az alkotásokat Boa Endre, Tislér Zoltán és Bedi László faragta. Állíttattunk egy Szent Kristóf szobrot is, ugye, Kristóf az utazók védőszentje, amit azért tartottunk fontosnak, mert mellettünk húzódik a nagyon forgalmas 74-es főútvonal. A következő alkotás Szent Flórián szobra volt, majd a templomban a stációk következtek, illetve 4 kisebb szobor: Szent Ferencé, Szent Antalé, Szent Erzsébeté és Szent Margité. Mint ahogy valamennyi szobor, a fából faragott felolvasó állvány és az oltár is Boa Endrét dicséri. Aztán a temetőbe faragtattunk egy keresztet. Most pedig Szent István és felesége, Gizella szobrát készítettük el annak apropóján, hogy az őseink 1722-ben települtek ide a németországi Koblenz környékéről. Igaz, hogy a 300. évfordulót 2022-ben ünnepeljük, de most volt egy kivágott hársfánk, amit nem lehet évekig őrizgetni anélkül, hogy ne károsodjon. Ezért úgy gondoltuk, hogy felkérjük Endrét az említett két jeles történelmi alak megfaragására, így kifejezvén hálánkat, hogy minket, betelepülő németeket (akik Magyarszentmiklósra, Hosszúvölgyre, Fűzvölgyre, Homokkomáromba, Korpavárra és Obornakra érkeztünk) az itt élő magyarság befogadott.

Boa Endrétől megtudtuk: együttműködése a településsel már lassan 30 éves múltra tekint vissza.

- Ez egy nagyon gyümölcsöző kapcsolat, csak ide került közel 30 faragott alkotásom – tudtuk meg tőle. – De természetesen, a környező településeken is állnak szobraim, mint ahogy szerte a megyében és az országban. Lélekben már készülök a németség betelepülésének jubileumára tervezett nagy méretű emlékmű készítésére, amely egy csomagokkal érkező családot ábrázol és Homokkomáromban, a kegytemplom mellett áll majd. Legalábbis reményeink szerint, de ehhez az kell, hogy túléljük a koronavírust...