Mi még ebédelünk, amikor Szamoán már koccintanak

Az óévet már az egyiptomiak, mezopotámiaiak is búcsúztatták, a nyugati kultúrában az ókori rómaiak nevezték ki az esztendő kezdetének január elsejét. A középkori Európában a vallásos jelleg miatt március 25-én kezdődött az év. Gergely pápa 1582-es naptárreformja újból január elsejére tette az év kezdetét.

Sok magyar konyhában készül ilyenkor lencsefőzelék vagy köleskása. A hagyomány szerint gazdagok leszünk, ha sokat eszünk ezekből.

Az Ausztráliához tartozó Karácsony-szigetek és a 200 ezer fős Szamoa lakói lépnek át elsőként az új évbe. Míg mi ebédhez készülünk, ők már javában ünnepelnek csütörtökön. És petárda helyett hagyományosan kétméteres bambuszágyúval durrogtatnak.

Az ausztrálok sem visszafogottak, ha tűzijátékról van szó, ám idén tilos a csók és az ölelés. A hírek szerint Sydney kikötőjében fellövik a színes rakétákat, ám a helyszínen ezt senki sem nézheti, mindenki otthonában követheti majd a hétperces látványosságot.

Japánban 108 harangütéssel kezdődik az újév, hét napon át ünnepelnek, most buli nélkül.

Idén az angolszászoknál tanácsos kerülni a hagyományt, miszerint fagyöngy alatt csókolják meg egymást. Valószínűleg a New York-i Times Square sem lesz tonnányi konfettiesőtől piszkos.

Most Ausztria sem lesz a keringők hazája, bár a kijárási tilalmat erre az egy napra feloldják. A hegyek lakói ettől függetlenül talán már kitakarították és kifüstölték a házakat, hogy elzavarják a démonokat.

Svájcban szilveszterkor tejszínhabot esznek, amiből a padlóra is kerül. A németek sertéssültet, a Rajna-vidékiek libasültet tesznek az asztalra.

Itthon csendesen, marcipánmalac, gyümölcskenyér, újévi kalács és az elmaradhatatlan virsli társaságában, szűk családi körben koccintunk egy szebb jövő évre.