Idén még a kerti növények sem úgy fejlődtek, ahogy azt a kertészek remélték

Erről Fercsák Lászlóné, a program gutorföldei helyi koordinátora beszélt, aki a kert növényeivel kapcsolatos megfigyeléseit is megosztotta velünk.

– Nyáron és ősszel a vírus miatt az ellenőrzéseket úgy tartottuk, hogy csak kevésszer találkozzunk a tulajdonosokkal – magyarázta Karola asszony. – Év közben kiderült, hogy szűkítik a program pénzügyi keretét, kérték a szervezők, hogy a korábbinál kevesebb kertet terjesszünk fel országos díjra. Gutorföldéről négy kertművelőt ajánlottunk be: Nagy Judit kertjét „mini”, Molnár Orsolya és édesapja kertjét „zártkert-gyümölcsös”, Varga Zsuzsanna kertjét „normál”, lányával közös magaságyását pedig „balkon” kategóriában.

November elején tartottak országos díjátadót a szervezők, ezt megelőzően azt az értesítést kaptam, hogy az idei helyzetet figyelembe véve most az újonnan nevező települések kertművelőit igyekeztek díjazni a régiekkel szemben. Szóval minimális különbséggel maradtunk le az újabb országos díjról, de ezt el kell fogadni.

A göcseji településről idén 105 nevezője volt a kertvetélkedőnek. Az elmúlt évek gyakorlatát követve balkon, mini, normál, zártkert – zöldséges, gyümölcsös –, vegyes, illetve közösségi kert kategóriában lehetett nevezni. A Magyarország legszebb konyhakertjei programot 2012­-ben indították útjára. Az idén hetedik alkalommal hirdették meg, hogy összegyűjtsék azokat a kertművelőket, akik még őrzik azt a tudást, amit nagyszüleiktől tanultak, és olyan technikákat használnak, amelyekkel szép és egészséges zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek kertjeikben. Hét év alatt 704 település több mint 76 ezer kertművelője mutatta meg munkáját és a programban részt vevő kertművelők hatására mintegy 24 ezer új konyhakertet alakítottak ki országszerte.

Fercsák Lászlóné arról is beszélt, hogy az idei nehéz év volt a kertművelők számára.

– A veteményezés időszakában, tavasszal akkor jött a fagy, mikor már nem számítottunk rá – mondta. – Miután beültettük a kerteket, valahogy megállt minden, mintha a növények is vírust kaptak volna, mert abban a néhány hétben, amíg komoly veszélyre figyelmezettek bennünket, aludtak, a paprikák, paradicsomok visszahúzódtak, a fákon olyan betegségeket vettünk észre, amiket addig még nem. A növények is szenvedtek, majd jött a meleg, aztán az eső. Idén a kertek akkor lettek igazán szépek, mint máskor zöldségszüret idején: szeptember végén, október elején. Aki most állt neki először kertet művelni, nem csodálom, ha elment ettől a kedve, de ne adják fel, jövőre majd jobb lesz! Emellett az eső után előbújtak a csigák, lerágtak sok-sok zöldséget, aztán hiába palántáztam újra. És olyan új poloskák is megjelentek, amik a paradicsomot támadták. Az idei termés nem elálló. Az előző években a nyári konyhámban lerakott paprika februárig el szokott állni zöldséges rekeszekben, most már csak néhány hetet adok nekik. Hasonló a helyzet a krumplival és az almával is, de pusztul a petrezselyem, a sárgarépa és a vöröshagyma is. Valószínűleg nem tudtak a növényszövetek jól fejlődni az időjárás miatt.

Fercsákné azt is elmesélte, hogy nemrég megjelent második kötete, mely az Örökül hagyom címet viseli. A kötet folytatása a régi falusi történeteket összegyűjtő Négy évszak a pusztán címet viselő első könyvének.

– A régi történeteket szerettem volna folytatni, közben pedig megfogalmazódott bennem, hogy emellett Gutorfölde történetét is örökül kellene hagynom – folytatta. – Ebbe beletartozik a kertvetélkedő is, ne felejtsük el azokat, akik ebben közreműködnek, hiszen sokat hozzátett mindez ahhoz, hogy ország-világ megismerje Gutorfölde nevét. Azok is helyet kaptak a könyvben, akik Gutorföldéért-díjat kaptak, de szó van a helyi iskoláról, óvodáról, egyházi életről is.

Hozzátette: a járvány okozta tavaszi korlátozások átvészelésében segítség a kerti munka, ám attól tart, télen nehezebb lesz túlesni ezen az időszakon.