2020.09.15. 17:30
Az élményalapú alapfokú zenei oktatás a Montessori-módszer eredményein nyugszik
Minden gyerek muzikálisnak, zeneszeretőnek születik. Mire azonban felnőtté válik, ez sok esetben elmúlik, írja a Montessori Mária pedagógiai elvein felépült módszer egyik beköszöntője.
Az óvodások a különböző hangkeltő eszközökkel és Lillával Fotók: Katona Tibor
Fotó: © Katona Tibor
Ezen szeretne változtatni a megyeszékhelyen működő iskola, amely ez évtől speciális zenei nevelést is nyújt óvodásainak, iskolásainak, sőt, nemcsak nekik, hanem bárkinek, aki érdeklődik az élményalapú oktatás iránt.
Nagy Beáta, az intézmény vezetője kalauzol bennünket az újdonságok között, míg a gyerekek elfoglalják a helyet a zenei ingerekkel gazdagon díszített zeneteremben.
– Maria Montessori 150. jubileumi évére időzítettük a nevelési programunk bővítését – magyarázza a szélesebb gyerekközönségnek szóló zenei képzés indításának aktualitását. – Régóta érett a zeneművészeti vonal hivatalossá tétele, most már bizonyítványt is adunk. Kialakítottunk egy inspiratív zenetermet, a dekorációkkal, a kuckós megoldással öleljük körül a gyerekeket a zene világával. Készült egy kronológiai idővonal, az őskortól az Alma zenekarig, hogy érezzék a diákok, a zene évezredek óta velünk van, s élő jelenvaló is. Az élményre helyezzük a hangsúlyt, hogy a szolfézs, a szöveg nélküli skálázás se legyen mumus. Az óvodásoktól az általános iskolásokig mindenki részt vehet ebben a programban, a legfogékonyabbaknak pedig tehetséggondozást is biztosítunk. Jelenleg három zenepedagógussal 25 tanuló dolgozik, a hangszerek szinte teljes skáláján. Az akkreditációt megszereztük az alapfeladat bővítésével, a kormányhivatal engedélyével bírunk, mivel a NAT alapjait beépítettük az oktatásba. Nálunk a módszer más, ahogy eljutunk a tudásig, élmény- és eszközcentrikus módon, több érzékszerv észlelését megragadva foglalkoznak a gyerekek a zenével is. A hangokhoz színeket rendelünk, tapintjuk is őket bizonyos formákkal a titokzsákban. A gyerek nem arra koncentrál, hogy tanulnia kell, hanem a mozgásra, a tevékenységre, amit nagyon szeret.
Mint kiderült, meglepetésre a felső tagozatosok is nagy kedvvel kezdtek hangszertanulásba. Így 22 éves korig várják a zenével barátkozó fiatalokat.
„Amit a kéz megtanul, azt az elme nem felejti”, mondta Montessori Mária, akinek a módszere Olaszországból indult el.
A Montessori-módszer alapja a mozgás, a folyamatos tevékenység, eközben sajátítják el a gyerekek a tananyagot, ehhez igazodik a zenei nevelés is. Montessori-csoportban gyakori feladat a „Séta a vonalon”, a gyakorlatot zene kíséri. A tanár kört alakít ki a padlón, fonallal, ragasztószalaggal, ezen sétálnak végig a növendékek. Így fejlődik a koncentráció és az egyensúlyérzék, irányítható a test, ütemesen lehet járni, összhangban mozgatni kezeket, lábakat. Nehezedik, ha egy pohár vízzel a kézben vagy fejtetőn egyensúlyozott babzsákkal csinálják ugyanezt. A változatos zene segít a gyereknek abban, hogy sokféle zenei ritmust fel tudjon ismerni. A „Séta a vonalon” feladat megalapozza a további zenei fejlesztést.
– Tőlem is gyakran megkérdezik, hogy mi a különbség – Lenkei Zoltán Vonyarcvashegyről érkezett a zalaegerszegi Montessori-iskolába, hogy a zene varázsával hasson a gyerekekre. – Az én időmben csupán egy ceruzát, kottát, füzetet vittünk a szolfézsórára,
s bár nagyon felkészültek voltak a zenetanárok, s ma is azok, de nem volt ennyi eszköz, ami megragadja a gyerekek fantáziáját.
Valóban, ha körülnézünk, színes lapokat, kockákat, harangocskákat, dobozkákat, fotókat, tálakat, kártyákat látunk, a falakon hangszerárnyképek, billentyűsor a másik oldalon és persze az igazi pianínó kézközelben.
– Itt sokkal több irányból kap megerősítést a kapott információ feldolgozásához a diák – mondja kezében hegedűvel Lenkei Zoltán, lelkesedése ragadós. – Én még azzal is kiegészítettem, hogy a saját élményeikhez kötöm a dalt, hogy a képzeletében felidéződjön a személyes hangulat, érzés.
Lenkei-Major Lilla harsona szakon végzett, itt most furulyát oktat, a hangokhoz rendelt színskála előnyeit igyekszik kihasználni. Az óvodás csoportban láthattuk, hányféle izgalmas „zajkeltő” eszköz kerül a zenefoglalkozáson a gyerekek kezébe.
Farkas Alexandra énekművész szolfézst, zongorát, éneket tanít. Az elmélet nehézségét emeli ki, hisz ő is megküzdött a megszeretésével. Az eszközkavalkád és a kis létszám egyéni fejlődést is lehetővé tesz, mondja.