Bútorok: étkezőgarnitúrák, kanapék, fotelok, székek

A bizonytalanságot gyakran oldja meg az, ha elég bátrak vagyunk megválni korábbi dolgainktól, vagy ellenkezőleg, nem visz rá a lélek, hogy kidobjuk a nagyi kedvenc székét.

Előbbi esetben először lomtalanítunk, centit ragadunk, s felkeressük a bútorszaküzleteket. Összesimogatjuk a családtagok különböző vágyait, elképzeléseit, rendelünk, szállítunk, összeszerelünk. (Utóbbi külön társasjáték, mely alkalmat ad a súlyos szóváltásokra, a nagy nevetésekre, és az önuralom gyakorlására.)

Ha a boltban és a neten sem találunk megfelelőt, asztalosokat, kárpitosokat keresünk – többnyire szájhagyomány útján terjed, ki a legjobb a környéken –, rajzolgatunk, ők meg eldöntik, meg lehet-e csinálni. Nagyon nehéz manapság kitűnő iparosokat találni, elfoglaltak, legfőbb erényük az őszinteség. Ha egy ilyen mester azt mondja, hogy nem jó az elképzelésünk, tanácsos hinnünk neki.

Az egységes színvilág, a kedvenc stílus, az anyagválasztás megtalálása után a mi legfőbb erényünk, a türelem gyakorlására nyílik módunk. Mert biztosan idő kell a jó munkához. A végén azonban elégedetten dőlhetünk hátra a legkényelmesebb fotelban, vagy jóízűen falatozhatunk az étkezőben, miután tálaltunk a kézreálló konyhabútorokból.

Ha ragaszkodunk az érzelmileg sokat jelentő és még megfelelő állapotban lévő családi darabokhoz, valószínűleg akkor is szükségünk lesz a mesterekre, hiszen a bútorok felújítását, reparálását, felfrissítését rájuk kell bíznunk. A végeredmény lehet egy minden elemében eklektikus lakás, amit textilekkel, huzatokkal, párnákkal, függönyökkel, terítőkkel próbálunk majd valahogy mégis szinkronba hozni. (Lehet, a nagyi csipkéinek is új funkciót kell találnunk.)

Nem baj, ha nincs két egyforma szék az ebédlőben, ha mindegyiknek története van.

Az is előfordulhat, hogy nem a családi hagyaték akarja, hogy vagány összevisszaság uralkodjon az életterünkben, hanem a gyűjtögető hajlam. Aki szereti a bolhapiacokat, a használt tárgyak vásárait járni, és jó szeme is van, olyan kincsekre találhat, amit muszáj hazavinnie. Nem árt, hogy az állaguk ügyében is legyen szakértő, különben a szúette asztalon nem sok ebédet fogunk feltálalni. Könnyen lehet, hogy a formáiban, színeiben változatosan bohókás lakásból öröm elindulni, de még nagyobb öröm hazaérkezni.