Lyme-kór, az ezerarcú betegség

Pontosabban a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, melyet a vérszívó rovar terjeszt. Mivel a baktérium okozta tünetek nagyon sokfélék – innen ered a Lyme-kór ezerarcú jelzője –, az orvosok gyakran más betegségeket sejtenek a panaszok hátterében, s a vélelmezett oko­kat kezelik, ám a terápia ezen esetekben nyilvánvalóan hatástalan marad. Miközben esetleg a Borrelia okozta panaszok erősödnek, egészen súlyossá válhatnak. Újabb és újabb vélelmezett betegségek kerülnek a szakemberek látókörébe lehetséges kiváltó okként, s a beteg orvostól orvosig jár – általában feleslegesen. Hiszen a legtöbb ilyen pácienst – miután a sokféle panasz hátterében szervi eltérést senki nem talál – egy idő után megbélyegzik, az a kép alakul ki róla, hogy hipochonder.

A kör bezárult, nincs, aki segítsen – ezt érezte hosszú évekig Hajdu Izabella is, akinél a Lyme-fertőzést végül egy budapesti specialista, dr. Esztó Klára állapította meg és kezdte el kezelni. Izabella azóta küldetésének tekinti, hogy minél szélesebb körben beszéljen a kullancsról, az általa terjesztett betegségekről, kiemelten a Lyme-kórról. Nagyon szívesen – teljesen ingyen és bérmentve – elmegy bármilyen közösségbe, óvodákba, iskolákba, természetjáró szervezetekhez, ezért várja is a hívásokat, megkereséseket. Legutóbb a nagykanizsai Meseház Bölcsődében mondta el tapasztalatait és osztotta meg ismereteit egy előadás keretében a gyerekek szüleivel.

– Tizenhét éve szenvedek a legkülönfélébb tünetekkel, melyek annyira felerősödtek, hogy három éve teljesen mozgás- és beszédképtelenné váltam – idézte fel a védőnő. – A Lyme-fertőzést csak 2017-ben diagnosztizálták nálam, s akkor úgy éreztem, azzal, hogy a kezelések hatására jelentősen javult az állapotom, életfeladatot kaptam. Mégpedig azt, ha hozzájárulhatok egy kicsivel is ahhoz, hogy másnak ne kelljen átélnie azt a kálváriát, amit én átéltem, akkor ezt tegyem meg.

Hajdu Izabella előadásában elöljáróban elmondta: a tünet­együttes a nevét az amerikai Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban ugrásszerűen megszaporodtak a fiatalkori ízületi gyulladások. A baktériumot azonban csak 1982-ben Willy Burgdorfernek sikerült azonosítania, aki azt Borrelia burgdorferinek nevezte el.

– A baktériumot és vele a betegséget a fertőzött kullancs terjeszti, amely a kiszívott vérből a vérplazmát préseli vissza a szövetekbe – magyarázta a mentálhigiénés szakember. – Fontos a fertőzött kifejezés, mert nem minden kullancs terjeszti a Borreliát – azt viszont tudni kell, hogy Magyarországon Zala megyében és az Északi-középhegységben él a legtöbb baktériumhordozó kullancs, a statisztikák szerint minden tizedik példány fertőzött. Magyarországon átlagosan évente 1500 új Lyme-­kórost diagnosztizálnak, de a fertőzöttek számát 10 ezerre becsülik, mert az orvosok nem ismerik fel a tüneteket, és a betegeket általában pszichiátriára küldik, mentális okokat feltételezve a panaszok mögött. Ugyanis a Lyme az utánzás mestere, képes produkálni több mint 300 betegség tünetét, a Parkinson-kórtól a sclerosis multiplexen át a stroke-ig. Pont ezért nehéz diagnosztizálni.

A szakember arról is beszélt: a Lyme-betegség első tünete a csípés körül kialakuló kokárdaszerű folt, mely nem fáj, nem viszket, de fokozatosan növekszik, egy hétnél tovább is fennáll, azonban csak a betegek felénél jelentkezik. Tipikusak még a megfázásszerű tünetek – ez a „nyári influenza”. Két éven belül a baktérium szétszóródik.

– Az egész szervezet érintett lehet, olyan panaszok alakulnak ki például, mint a beszéd­zavar, a zsibbadás, az ízületek fájdalma, szívritmuszavar – tette hozzá. – A reumatológiai kórképektől az különbözteti meg, hogy a fájdalom vándorló jellegű, nem aszimmetrikus. További tünet lehet a gyengeség, a fáradékonyság, az aluszékonyság vagy épp az álmatlanság, súlyos esetben a bénulás. A tünetek nem feltétlenül egyszerre jelentkeznek.

Ha sikerül a diagnózis, 6-8 hetes antibiotikumterápia következik két-három szer használatával nagy dózisban, ami megint nem kellemes. A legjobb tehát a megelőzés, ha erdős-füves területre megyünk, a megfelelően zárt öltözet viselése, a kullancsriasztó szerek használata (ám figyeljünk rá, hogy ezek csak 3-4 óráig hatásosak), ha pedig hazaértünk, a test tüzetes átvizsgálása. Amennyiben ennek során kullancsra bukkanunk, azt úgynevezett kullancscsipesszel, vagy ha nincs, sima csipesszel távolítsuk el, vigyázva, hogy a potrohát ne nyomjuk össze. Minden más „megoldás” csak a bajt növeli.